UFC 218: a káosz, megtört álmok, botrányok és az év meccsének estéje!
MMA

UFC 218: a káosz, megtört álmok, botrányok és az év meccsének estéje!


· by
Egyelőre nem tudom, hogy hol kezdjek neki a dolognak. De tényleg. Az biztos, hogy nagyon meg kell néznünk a történelemkönyveket, hogy mikor volt utoljára két ennyire nívós számos gála egymás után.

Ahol a 217 letette a lantot, a 218 Detroitban fel is vette.

Elöljáróban annyit, hogy a 13 meccs volt a kártyán.

  • KILENC nem ment végig

  • ebből NYOLC kiütés volt

  • Herb Dean pedig minden idők top 3 legjobb bírói közül Steve Mazzagatti és Kim Winslow színvonalára süllyedt.

  • Egy meccset azonnal újraszerveztek a 219-re

  • Történt egy súlyos sérülés egy másik bírói hiba miatt...


Lássuk:

Justin Willis és Allen Crowder nehézsúlyú meccsével indult a Fight Pass exkluzív buli. Willis a 265 fontos limiten mért be, Crowder pedig 237 fontot nyomott. Ez már lényeges különbség, aminek gyakorlatilag (részemről) borítékolható vége lett.

Fél menet kellett a második UFC meccsét vívó 30 éves Willisnek ahhoz, a Dana White Tuesday Night Contender sorozatából debütáló ellenfele bemutatkozását elrontsa. Kiütés.



Két félnehéz srác követték őket, Dominick Reyes és Jeremy Kimball személyében. Reyes parádés júniusi bemutatkozását próbálta ismételni, ahol érdekes módon mostani ellenfele is szerepelt. Ott fél perc kellett neki Joachim Christensen lemészárlásához, itt három és fél. Kimball UFC mérlege így 1-2 lett, egy hátsó fojtás áldozatául esett.



És most kedves olvasóim, elérkeztünk az utóbbi idők legnagyobb balgaságához. Váltósúlyú buli volt ez, Abdul Razak Alhassan és Sabah Homasi urak között. 32 és 29 évesek, UFC karrierjük elején járnak. Alhassan harmadik, Homasi második meccsét várta.

Amely 4 perc 20 másodpercig olyan harcot hozott, mint ha két ember két teljes fordulaton forgó motorfűrésszel a kezén ment volna egymásnak. Gyönyörű adok-kapok meccs volt. Alhassan egy bal jobb kombinációval válaszolt Homasinak, aki a ketrec mellett vagy egyensúlyt veszett, vagy földön akarta folytatni a meccset, de olyan tiszta találatot, amitől lement volna hétszentséges atyaúristen, hogy nem kapott. Ezzel a bibi csak annyi, hogy Herb Dean vagy nem figyelt vagy rossz helyen volt, így buzgón leszedte Alhassant Homasiról. Abban a pillanatban nyilvánvaló lett, hogy óriási bírói tévedés történt, ugyanis Homasinak az égvilágon semmi baja nem volt.

A gálán még az új egyesített MMA szabályrendszer sem volt alkalmazásban, nem hogy a New York állam által nemrég bevezetett, a 217-en használt visszajátszás opció... Ez egy TKO vereség Homasinak, aki ezzel zsinórban második bukóját húzta be UFC pályafutása alatt. Bár igen valószínű, hogy no contest lesz a vége egy fellebbezés végett. SŐT! Most érkezett, hogy az elbakizott meccs visszavágója a UFC 219-en lesz!!!



Negyedik meccs, szalmasúlyú lányok.

Nézzétek, nem szoktam kertelni, ez volt az év legrosszabb UFC meccse.

Amanda Bobby Cooper negyedik UFC meccsén 2-2-re változtatta a mérlegét Angela Magana ellen. Megmondom őszintén, nem ismerem Maganát, de a szociális médián gyakorlatilag mindenki korlátok nélkül a női MMA legnagyobb seggfejének tartja.

Én csak azt írom amit láttam. Ha teljesítménye miatt érte kritika az se meglepő, 11-9 a mérlege, három év alatt három UFC meccsel, melyeken 0-3. Valaki legyen kedves írja meg mi ez a közutálat.  A meccs egyetlen ”fénypontja” az volt, mikor Magana egyik cicije kimászott a csodás minőségű Reebok cucca alól, ami miatt a meccs is megállt egy pillanatra.



A meccs után Amanda maga nyilatkozta azt, hogy Maganának semmi köze a harcoláshoz, vonuljon vissza. Megértjük.

Szalmasúlyú lányokat szalmasúlyú lányok követtek a Fox Sports 1 ültetőin Felice Herrig és Cortney Casey-Sanchez kisasszonyok. Szórakoztató kis összecsapás volt, nem a legmagasabb színvonalon, de nekem bejött. Nem mellesleg az első meccs a gálán ami végig is ment. A harmadik menetben a lányok elkezdték piszkálni egymást, ment a mutogatás, a trash talk stb.

A probléma csak annyi, hogy Cortney szó szerint piszkált, ugyanis az orrából kivett véres mócsinggal dobta meg Herriget, aki Nate és Nick Diazt megszégyenítve mutogatta a középső ujjait gazdagon. Érdekes volt látni, hogy az esetet a Fox élő cenzúrája kivette az adásból, és egy kimerevített képet mutattak pár másodpercig, míg a duhaj le nem csillapodott. Szánalmas.

A meccs kicsit ki-ki volt, így a megosztott döntést Felice Herrig vihette haza. Négy meccset hozott így zsinórban, előtte PVZ ellen lassan három éve kapott ki. Cortney mérlege 3-4 lett.





David Teymur és a hazai pálya előnyét élvező Drakkar Klose jöttek könnyűsúlyban. De a főszereplő ismét Herb Dean lett... Klose az első menetben nagyon tette vette magát, showmankedett, mutogatott Teymurnak, inaktív volt. Erre Hülye Herb megállítja a meccset, és TEYMURT FIGYELMEZTETI TÉTLENSÉG MIATT... Azt hittem a hajam leteszem. Az összecsapás egyébként szoros volt, élvezhető is, a bírák egyértelműen Teymurnak adták a meccset. Klose pályafutása során pedig először kapott ki.

És igen hölgyeim és uraim, elérkeztünk az év UFC meccséhez. AMIT MINDENKI NÉZZEN MEG!!! Hawaiiról jött Yancy Medeiros és váltósúlyban csapott össze a brazil Alex „Cowboy” Oliveirával. Az első menetben Cowboy dominált, 10-8 is volt az egyik bírónál. Yancy ugyan a menet végére összekapta magát, hátrányban várta a második menetet. Gyilkos összecsapás volt, de mégis iszonyat tisztelet övezte az egészet, pacsival, összeölelkezve jöttek ki a második menetre. Yancynak megmondták, be kell fejeznie Cowboyt a győzelemért. Ami ugyan a másodikban nem sikerült, de közelebb hozta magát egy 10-9-es menettel. Nem mellesleg a ground and pound során be is törte Alex orrát, aki innentől csak a száján kapott levegőt.

Egyetlen videót mutatok csak arról, hogyan jöttek ki a harmadik menetre, melynek második percére Yancy lebontotta Alexet, elfogyott az erő és Bobby Wombacher bíró közbelépésével tecnikai Ko-val nyert Yancy Medeiros. A meccs alatt számtalan tweet vagy egyéb szociális média bejegyzés jött, többek között Dana White is megsüvegelte fiai teljesítményét, számtalan híresség vagy nagyobb nem harcos névvel együtt a világból.







Mikor még szinte a levegőt meg a jelzőket kerestük, már vonultak is be Paul Felder és Charles Oliveira, pehelysúlyú összecsapásukra. Nem okoztak csalódást. Charles az első menetben jobb volt Feldernél, akinek hihetetlen testi adottságai, méretei most mutatkoztak meg igazán. Nagyjából ő a súlycsoport Darren Tillje. A második menetre viszont Felder jött erősebben, sőt, meg is fordult a meccs és mikor a negyedik perc körül földre kerültek, Felder egy könyököst nyomott Oliveira bal szeme gödrébe, amitől azonnal kopogni kezdett. Érezte, hogy baj van. A bibi? Dan Miragliotta bíró nem látta ezt. Felder a harc hevében meg lehet nem is érezte a dolgot. Mindenesetre a brazil még HÉT könyököst kapott ugyanoda, a garantáltan törött szemgödör-csont még biztosabb összezúzásához, mire Dilinyós Dan azt mondta, elég. Rossz volt nézni... Nagy comeback volt Feldertől aki ezzel 7-3 a UFC-ben. Oliveira az utolsó öt meccséből hármat bukott.



Megérkeztünk a főkártya első meccséhez, a harmadik szalmasúlyú hölgy összecsapás résztvevői Tecia Torres és Michelle Waterson voltak. Az első két menet alapján kiegyenlített volt a küzdelem, ám Waterson a harmadikra elfogyott, az eredményhirdetéskor már tudta, hogy visszatérése nem sikerült úgy, ahogy szerette volna. Torres pontozással nyert.







Következett az Ultimate Fighter nagydöntője, Eddie Alvarez kontra Justin Gaethje. A meccs hatalmas és brutális beharangozása és hetek óta történő felvezetése bizony nem volt alaptalan. Itt valakinek dőlnie kellett. Justin kezdte nyomni a tempót, nagy erejű ütésekkel és rúgásokkal, de Eddie tudta tartani a tempót, esetenként emelt is egy szintet az iramon. Eddie Justin testét dolgozta meg, ami szemmel láthatóan zavarta Gaethje fókuszát, egy balossal sikerült kontráznia. Eddie viszont mutatta, meg se érezte a dolgot. Az első menetet egyértelműen Alvarez vitte, mindkét harcos felszakadt szem környéki sebekkel hagyta el az oktagont. 10-9 Alvarez.

Justin rúgásaitól feldagadt lábbal jött ki Eddie a másodikra, de szemre Alvarez volt a frissebb. Gaethje egy felütéssel (szerintem) ekkor törte el Eddie állát, mert a jobb arcán egy golflabda nagyságú duzzanat jelent meg, ami egyre csak növekedett. De ez nem ingatta meg, mindenre tudott kontrázni, egyedül Gaethje lábrúgásaira nem volt gyógyszere, mely miatt orthodoxból át is váltott southpawba. Alvarez megsorozta felütésekkel, kitért egy bazi nagy bal horog elől és továbbra is testre mért csapásokkal bontotta ellenfelét, aki még fejre is állt emiatt. 10-9 Eddie.

A harmadik menetre Eddie jobb arca olyanná változott, mint amikor a kutyád pofiját megcsípi a méh. Bődületesre duzzadt, de még így is ő nézett ki frissebbnek! Eddie okosan darabokra szedte riválisát, aki számomra érthetetlen módon nem próbálkozott az egész meccsen a földharccal. Látható volt, hogy ha végigmegy ki fog nyerni, Justinban már nem volt erő a befejezésre, ami ebben az esetben végszükséggé vált. Elment belőle minden erő, még egy utolsó felütést kiosztott Alvareznek, Eddie megérezve a vérszagot Thai clinchbe tette és egy perccel a meccs vége előtt egy térdessel végérvényesen padlóra küldte az idáig veretlen WSOF legendát. Mielőtt Herb Dean odaért volna, már levegőbe emelt kézzel ünnepeltette magát. Eddie Alvarez a UFC legdurvább és legbrutálisabb harcosa lett. Az első aki képes volt győzni Justin Gaethje ellen.

Parádés meccs! Ez is lehetne az év meccse akár, de Yancyék nagyon magasra tették azt a bizonyost.

Eddie ezért a teljesítményért újra övmeccsért kellene, hogy menjen, ha nem lenne beállva a divízió eleje, a Dana White állítása szerint legközelebb jövő nyáron harcoló Conor McGregor miatt... (igen itt lehet fanyalogni meg nyávogni, hogy Conor ellenes vagyok) [nem vagyok].







Légsúlyban jött Henry Cejudo és Sergio Pettis. A meccs tétje bizonytalan, mert Mighty Mouse állítólag most már komolyan gondolkodik a TJ Dillashaw elleni superfighton. Amennyiben megfizetik a dolgot. Nézzétek. Egy egy nagyon jó és technikás meccs volt, szép momentumokkal főleg a földön, de ez olyan volt a főkártyán mint ha két hüvelykujjad lenne. Nem ide való... Cejudo magabiztosan verte Pettist, így akár mehetne is Johnson ellen visszavágni, aki egyszer már kiütötte, de állítólag gondolkodik a harmatsúlyba való fellépésen is. Ami a légsúly jelenegi helyzetét és a DJ/TJ meccset tekintve, nem volna rossz.



Az előmeccshez értünk, ahol a szenzációs Francis Ngannou Alistair Overeem ellen mérkőzött meg, a következő nehézsúlyú címmeccs szereplője döntetett el.

Emberek, sokat láttam már, nagy kiütéseket, hatalmas padlózásokat, de én emberért még ennyire, mint Overeemért nem ijedtem meg. 100 másodpercig tartott a meccs, Ngannou ütőereje pedig nem csak pletyka vagy PR handabanda volt, hanem a nyers, jéghideg igazság.

Akkora balost akasztott Overeem amúgy is üvegállára, hogy az lehetett volna lovagkori fémsisakban is, öntöttvas szájvédővel erővágóval kellett volna leszedni. Nagyon sok kép született az esetről, egyiken tisztán látszik az, mikor Overeem tudata elhagyja a testét. Én megijedtem. Pattant is a feje vagy kettőt vásznon, a lábujjai be voltak szorítva. Komolyan azt hittem nagyon nagy a baj. De hála az égnek felkelt, nagy tapsot is kapott, utólag kiderült, hogy nincs komolyabb baja a holland legendának.





A főmeccs előtt kimentem az udvarra levegőzni. Észrevettem, hogy szállingózik a hó, de rájöttem, csak Overeem hajából ért ide a korpa, amit Ngannou a troposzféra határáig ütött fel.

Max Holloway és José Aldo következtek a pehelysúlyú bajnoki címért, ami egyben egy visszavágó is volt. Max eredetileg Frankie Edgarral csapott volna össze, de kiesett a meccsből Frankie, így jött a képbe Aldo pár hete. A bemérésen mindketten rettenetes állapotban voltak, de talán Max nézett ki jobban.

 

Lehet ezt a meccset az Eddie – Justin módon elemezni, de most nem ezt teszem. Aldonak vége. Max azt csinált vele amit akart. Fél perc híján ugyanannyi idő kellett az elintézéshez mint az első meccsen. Egyszerűen nem fért a fejembe, hogy miért nem alkalmazta a lábrúgásait többször, miért nem vitte gyilkos fekete öves jitsusként a földre, vagy próbált meg valami mást... Max ennek a súlycsoportnak a végérvényes királya lett. Ez egy kegyetlen oktatás volt Max részéről, Aldonak gyakorlatilag nem volt komolyabb válasza semmire. Herb Dean itt is alkotott, mikor a brazil már végérvényesen verve volt, nem állt közéjük. Ez csak az én véleményem természetesen. Gratulálok Max. Az egyetlen ember aki José Aldot kétszer megverte. 





A gálát 17.587 ember látta, kétmillió dolláros bevétellel.

Két este meccse lett, Yancy Medeiros és Alex Oliveira, Eddie Alvarez és Justin Gaethje. 50.000 dollár jutalom koponyánként.

Est teljesítménye nem volt, se kiütés, de ez szerintem fura, Ngannou rászolgált volna. White elmondta, hogy majd Francis és közötte lesz egy deal, a bónuszt illetőleg.

Így láttam én a 218-at. Arra kérek mindenkit, ossza meg a véleményét itt kommentálva, vagy a Facebookon.

Támogasd a munkánkat, mert ezzel segítesz!

Mi naprakészen tartunk a UFC és más küzdősportok, harcművészek fontos híreivel kapcsolatosan, Te pedig most segíthetsz, hogy ezt még sokáig csinálhassuk.

Legyen az kicsi vagy nagy mértékű támogatás, egyszeri vagy rendszeres, mi nagyon hálásak leszünk és nagyra értékeljük, hogy hozzájárulsz a TOTALDAMAGE Magazin jövőjéhez.

Válaszd ki a havi támogatás összegét

Válassz egy egyszeri támogatási összeget

Ft

Banki átutaláshoz szükséges adatok

Bankszámlaszám:
10300002-10606292-49020012

Cégadatok:
TOTALDAMAGE MEDIA KFT.
1037 Budapest, Jablonka út 83/a
Cégjegyzékszám: 01-09-179960
Adószám: 24743105-2-41


Megosztás

Szólj hozzá