A texasi srác a fősulin 1989-ben birkózásból az állami bajnoki címig verekedte magát, pedig csak másodéves volt, mikor az egészbe belekóstolt. Egyetemi tanulmányait egy évig is alig húzta, az országot járta és az égvilágon mindenfélét melózott, ami csak jött, majd végül visszaköltözött a szülővárosába, Amarillóba.
Egy barátja javaslatára kezdett foglalkozni a kevert harcművészettel és a Unified Shoot Wrestling Federation által szervezett bajnokságon el is nyerte a bajnoki övet ’97-ben. Rá egy évre dobbantott Japánba, ahol pancrase meccseken 6-1-es mérleget ért el. Később a USWF-hez is vissza-visszatért (sosem vesztett) és újabb egy év múlva UFC szerződést kapott. Tito Ortiz fél perc alatt úgy földhöz vágta, hogy nagyon hosszú ideig nem tért magához, és kikapott Rich Franklintől és Yushin Okamitól is. De megverte Minowamant, Phil Baronit kétszer, szubbolta Robbie Lawlert is, majd David Terrell ellen is győzött, és az akkori középsúlyú bajnok Pride-ba való igazolása miatt elnyerte a megüresedett övet. Ez fél évig volt nála, mert ekkor újra kikapott Franklintől. Ezután négyből három meccset elvesztett (végső mérlege 32-8), utolsó küzdelme után három hónappal, motorral kempingezni indult Palo Verdebe és szomjan halt a sivatagban, néhány kilométerre a táborától.
Ezek a tények, számok, nevek, helyek, de hogy ki volt Evan Tanner, azt csak nagyon kevesen tudják. Barátnő, menyasszony, egy-két osztálytárs, gyerekkori barát, edzőtárs? Talán. A számtalan dolognak elhordott és kikiáltott Tannerről a fent említetteken kívül Dana White, Randy Couture, John McCarthy, Bas Rutten, Forest Griffin és Chael Sonnen is mesél. A roppantmód magának való srác sosem tartotta magát harcosnak, az egészet csak eszköznek gondolta, hogy váljon belőle valami később az életben. Győzelmei után, jó ha az egyik kezét a magasba emelte, mosolyogni is alig lehetett látni, csakis ellenfelei talpra segítésével törődött. Mondták neki, örülj már ember, mire ő, ja oké majd legközelebb, de aztán meg sosem.
Evan másfél évtizedig küzdött komoly alkoholizmussal, ami a mérlegét nézve furcsának is tűnhet. Egyébként sem értette meg gyakorlatilag senki, hát a pia ezen végképp nem segített. Menyasszonya hét év után hagyta ott a kopp üres házban. Bas Rutten bevallja, hogy Tanner volt az egyetlen az életben, aki az asztal alá tudta őt inni. A szeszt végül elég nagy valószínűséggel teljesen abbahagyta élete utolsó pár évében, de addigra az már maradandó kárt okozott a testében.
Tanner emellett megtalálta magának az írást. Írt naplót, írt a MySpace-re, írt e-mailt, levelet rajongóknak, barátoknak és papírra vetette csaknem minden gondolatát. Emellett nagyon sokat olvasott (többek között Hessét) és ha maradt még szabadideje utazott és kirándult. Mikor Japánban volt és nem meccselt vagy edzett, csapattársai sosem látták, állandóan kujtorgott valamerre. Háza is csak menyasszonyával együtt volt, amit kapcsolatuk végén otthagyott, barátoknál, ismerősöknél, lakókocsikban lakott, de előfordult, hogy az edzőteremben, a ring alatt.
A film legvége halálának előzményeit és körülményeit taglalja. Igazán senki sem biztos benne, hogy meghalni ment-e a sivatagba vagy csak az történt, mint az összes kirándulása előtt, vagyis egyáltalán nem gondolkodott előre, megfogott pár dolgot és ment. Barátai gyakran szedték össze megyékkel távolabb aktuális lakhelyétől. Néhányan Tevének hívták, mert sosem volt semmije, csak egy hátizsákja. Sehol sem találta helyét, bárhová ment, de ő is látta, hogy a harc nagyon megy neki. Lehet vitatkozni, hogy ha nincs a szesz, milyen pályát futott volna be, hiszen vereségeinek felét az utolsó öt meccsén szenvedte csak el, de ugye akkor már régóta vedelt.
A szó hagyományos értelmében kicsit sem dokumentumfilmről van szó, sokkal inkább életrajzi. És egy olyan embert próbál bemutatni, aki a hozzá legközelebb állók felé sem nyílt meg igazán. De ez zökkenőmentesen sikerül is, igazán megrázó és drámai képet kapunk Evan Tannerről, életéről, felemelkedéséről és hanyatlásáról. Azoknak is ajánlom ezt a filmet, akik sosem hallottak róla, Tanner biztosan nagyon különc figura volt, aki ezt egy kicsit is megérti, nem fogja hőbörögve kikapcsolni 20 perc után. A filmhez elég könnyű angol nyelvű feliratot találni, úgyhogy akinek kedvet csináltam, csak hajrá akinek meg még nem, nézze meg a film előzetesét:
Szólj hozzá