"Könnyes szemekkel írom e sorokat, most fogtam fel, hogy holnap nem lesz edzésem, és még egy jó darabig nem edzhetek. 11 műtétem volt a karrierem során, és a testem most mondta azt, hogy elég, ennyi volt. Most jöttem rá, hogy a legfontosabb dolog az, hogy a családommal és a barátaimmal legyek. Hogy utazzak, és találkozzak kedves emberekkel. Ezek a fő dolgok az életben! Legyetek sikeresek és egészségesek, őszintén ezt kívánom mindenkinek.
Ezen felül egy korábbi komoly sérülésre is most hívta fel a publikum figyelmét, pár éven át ugyanúgy fél szemmel bunyózott, mint Michael Bisping:
Egy élsportoló életében az a legnehezebb, felismerni, hogy már nem élsportoló atléta többé. Teljesen vak vagyok a bal szememre egy évekkel ezelőtti bunyóm óta, ennek ellenére folytattam a bunyót, és olyan pofonok miatt vesztettem, amiket nem láttam jönni. A jiu-jitsu-ra koncentráltam, és bajnok akartam lenni 2020-ban, aztán jött a koronavírus, és minden álmomnak keresztbe tett. 5 éve mondtam, hogy visszavonulok, de végül nem tettem meg, mert nem akartam leélni úgy a hátralévő életemet, hogy nem mondhattam el magamról, hogy éltem minden lehetőséggel a végsőkig.
Monson fekete öves jiu-jitsus, 1999-ben, Abu Dhabi-ban ADCC vb-t nyert, ami a sportág csúcsa, a bravúrt 2005-ben megismételte 99+ kg-ban. Egy fojtást is elneveztek róla. Összesen 88 profi mérkőzést vívott illusztris karrierje során, 61-et meg is nyert, 36-ot submission-nel. Olyan neveket győzött le, mint Alexander Emelianenko, Roy Nelson, Sergei Kharitonov, vagy Alexey Oleynik. A Fedor elleni meccse is nagyon emlékezetesre sikeredett. Egy időben 16 mérkőzéses nyerő szériában is volt.
Rövid ideig a profibokszban is kipróbálta magát, itt 2 győzelemig jutott, egyszer vívott döntetlent.
A mérkőzés, amire vissza-visszatekint, az a Tim Sylvia elleni veresége, amire 2006-ban került sor a UFC-ben. Ez azért maradt meg fájó emléknek számára, mert a mérkőzés tétje a UFC nehézsúlyú bajnoki öv volt. Elmondása szerint ha ott győzni tud, az sok dolgot megváltoztatott volna.
"Legalább egymilliószor végigpörgettem a fejemben azt a meccset, azon gondolkodva, hogy mit kellett volna máshogy csinálnom." – írta búcsúlevelében.
Hogy ne maradjon keserű íz a szánkban, a cikket pár vidámabb sorral zárjuk, mielőtt megköszönnénk a bajnoknak a pályafutását:
"Rengeteg jó emlékem fűződik a versenysporthoz. Körbeutaztam a világot a sportnak köszönhetően, fantasztikus emberekkel találkozhattam. A legjobb edzőkkel és csapattal készülhettem, az American Top Team-mel. Most lehetőségem nyílik arra, hogy hajléktalanokat és gyermekeket oktassak Oroszországban, hogy pozitív irányban változtassak a dolgokon. Igazán szerencsésnek és áldottnak mondhatom magam."
Hát igen, erre mondják, hogy a zord külső sokszor érző lelket takar.
Köszönünk mindent, bajnok!
Szólj hozzá