Tovább, a lejtőn lefelé

Travis Browne jobban mutatott UFC Fight Night 105-ös, Derrick Lewis elleni meccsén, mint az elmúlt két évben bármikor, aztán úgy kiütötték, mint talán még soha. Mélyrepülése tehát – a biztató jelek ellenére – folytatódik.


Erről valamiért kevés szó esett a UFC Fight Night 105 előtt, de Travis Browne számára nagy volt a tét, amikor a gála főmeccsén ketrecbe lépett Derrick Lewis ellen. Az egykor a bajnoki cím közelében úszkáló nehézsúlyú cápa háta mögött nagyon tré korszak áll, ebből akart volna kilábalni, és egy menetig úgy tűnt, dicséretes teljesítménnyel sikerül is, csak aztán a másodikban úgy kiütötték, hogy csoda, hogy a rendőrségi sárga szalagot ki nem húzták élettelen teste köré a ketrecben.

Pedig Browne majdnem mindent jól csinált a felkészülése során, azaz úgy 90%-ban lepattintotta a barátnőjét, Ronda Rouseyt is az árokba kormányozó sarlatán edzőt, Edmond Tarverdyant. Hapa a teljes mostani edzőtábort a bunyóstemető Glendale Fighting Clubtól távol, a Black House MMA-nál töltötte. Minden héten találkozott ugyan Tarverdyannal, de ez nem volt elég ahhoz, hogy még jobban elszaródjon, sőt, jelentős javulást láthattunk tőle Lewis ellen, legalábbis egy menet erejéig.

Az első öt percet Browne vitte, mégpedig úgy, hogy aligha lehetett volna nagyobb a különbség a két bunyós teljesítménye között. Hapa a régi, dicsőbb időkhöz visszatérve nagyon mobil volt a lábán, végig elkörzött, és elővette a lábait: szétrúgta Lewis csülkeit, de leginkább a gyomrát, ami csakhamar ahhoz a furcsa és szinte sosem látható jelenethez vezetett, hogy a Black Beast a feje védelmével, és javarészt a visszatámadással mit sem törődve két kézzel védte a beleit. A rúgások folytatódtak, de amikor nagy néha Lewis visszacsapott rájuk, azokban mindig benne volt az eszméletvesztés ígérete. Ezt az ígéretet a Black Beast a második menetben váltotta be.

Egypercnyi szusszanás után, a folytatásban Lewis az egyik rúgást után elkapta, majd a kerítésre fordította, és beszorította Brownet, aztán ott nagyon keményen gyepálni kezdte. Itt egyből összejött egy röpke leütés is, de ez mégsem volt akkora tragédia, mert a csapások egy része a hawaii torony vállán, karján landolt, de épp elég becsúszott fejre is, hogy Browne indokoltnak érezze sürgősen eliszkolni onnan. Ebből nem lett semmi, a bunyósok a földön landoltak, Black Beasttel felül. Ott némi klasszikus Lewis-féle nyomorgatás következett, majd amikor Browne talpra keveredett, betalált az igazi bomba. Egy jobbos homlokra, mely valójában csak súrolta a hawaii fejét, de így is akkora erő volt benne, hogy Browne megtántorodott, a hátára zuhant, Lewis meg megint a nyakába, és onnan most már nem is volt menekvés, a déli kombájn brutálisan szétverte a Mr. Ronda Rousey fejét. Csúnyán pattogott a koponya a vásznon, Mario Yamasaki bíró nagyon későn állította le a küzdelmet.



Browne zsinórban három vereségnél tart, ez nála új negatív rekord (már a zsinórban kettő is az volt). Hiába az ígéretes kezdés és az egyértelműen eszesebb taktika, meg a retro-Browne mobilitás, a végeredmény egy irdatlan agyrázkódás lett, és tovább csúszás lefelé a lejtőn.

Lewis meg előadta az idei év eddigi legfurcsább-viccesebb ketrecinterjúját, amikor elmondta, hogy a gyomra nem a rúgásoktól fájdult meg, csak hát szarnia kell, majd hozzátette, hogy a későn leállított ground-and-poundjával a – be nem bizonyított – nőveréséért büntette meg Brownet. Aztán megkérdezte, hogy hol van Ronda Rousey „csinos kis segge”, végül kifejtette, hogy a sok edzéstől és szextől kicsit kivan a teste, pihennie kell, három hónapig hallani sem akar semmiféle bunyóról. Erre varrjon gombot valaki.

A gála előmeccsén debütált középsúlyban a korábbi váltósúlyú bajnok, a fogyasztás ősellensége, Johny Hendricks, és egyhangú pontozásos győzelmet aratott a szintén ex-170 fontos, szintén szebb napokat is látott Hector Lombard felett. A sztori java részét a texasi térdesei írták, mellyel rendre betalált a kubai testére.



Hendricks hárommeccses vereségszériájának vetett most véget, míg Lombard zsinórban a harmadik sikertelen meccsét tudja maga mögött, elsőként karrierje során. Utoljára Jake Shieldset győzte le, 2014-ben.

A pehelysúlyú Gavin Tucker egyhangúan kipontozta Sam Siciliát, a középsúlyú Elias Theodoru ugyanezt tette Cezar Ferreirával.



Sara McMann és Gina Mazany 139.5 fontos, köztes súlyban csapott össze, mert az eredeti ellenfél Liz Carmouche lesérülésével beugró Mazany nem tudott már rendesen lefogyasztani. McMann nem sokat teketóriázott, az első menetben, 1:14-nél karháromszög fojtással kopogtatta ellenfelét – pont, mint legutóbbi meccsén. Akkor azt írtuk, megtalálta magában a tankasszonyt – úgy tűnik, azóta se veszítette el.



A főkártya nyitómeccse őrület volt, és őrületes kivégzést hozott. A könnyűsúlyú Paul Felder bekapcsolta a thai bokszgépet, a felé mozduló Alessandro Riccit jó ütemben orrba könyökölte, majd a hátra tántorodó ellenfelet nekifutásból megtérdelte, és addig ütötte, míg a bíró le nem intette a meccset az első menetben, 4:44-nél.

Ez se volt semmi kivégzés, de a gála leglátványosabbját a tévés felvezető kártya nyitómeccse, a Thiago Santos-Jack Marshman középsúlyú bunyó hozta. A brazil a második menetben gyönyörű forduló rúgással fejbe találta riválisát, majd a földön még kicsit megpumpálta – a leintés 2:21-nél jött.



A UFC Fight Pass egy szem ültetőmeccse is hamar véget ért, a középsúlyú Gerald Meerschaert a hátáról adott el egy karfeszítést Ryan Janesnek, aki az első menetben, 1:34-nél kopogott.



Érdekesség, hogy a felvezetők közt verekedett a kanadai top MMA-csapat Tristar Gym vezető edzőzsenijének, Firas Zahabinak öccse, Aiemann Zahabi. A harmatsúlyú kanadai ellenfele Reginaldo Vieira volt, le is győzte egyhangú pontozással.



És kaptunk egy pót-Mike Goldberget, aki pont ugyanazt tudja, mint az eredeti Mike Goldberg. Tyű, de megérte a csere.