Jobban nem is indulhatott volna az október Tóth Csaba számára. A 27 éves muaythai-os magabiztos győzelmet aratott a Superfight Series Hungary székesfehérvári, Köfém Sportcsarnokban rendezett gáláján szlovák kihívója, Milan Kucera ellen. Már az első menetben úgy tűnt, a 81 kilogrammos ütközet villámgyorsan véget is érhet...
„Már az elején sikerült megfognom két testütéssel, utána viszont nem is tudom, mi történt. Kicsit talán meg is ijedtem amiatt, mit szólna a közönség, ha egy ennyire sokat emlegetett meccs máris véget érne – mondta elmosolyodva a Prémium Médiának. – Egy picit jobban meg kellett volna dolgoznom, de az a helyzet, hogy az első pillanatok után kifejezetten jól védte a testét. Kitartó ellenfél volt, annyi biztos, de nincs bennem hiányérzet amiatt, mert végül végig ment a meccs. Mindig úgy készülünk fizikailag és a taktikával is, hogy legyen elég szufla az utolsó menetben is, aztán ha sikerül egy-egy mérkőzést előbb befejezni, az csak öröm.”
A siker után azonban nem sokáig ünnepelhetett. Jó, ha egy nap pihenője jutott, a gálát követő héten már vissza is tért az edzések sűrűjébe, hiszen október végén újabb komoly erőpróba, az amatőr magyar bajnokság vár rá. Utóbbi versenyen pedig szeretné visszaszerezni a címét, a korábbi arany után tavaly ugyanis kikapott a döntőben.
„Edzés, edzés, edzés. Szombaton egy kis pihenő. Megy tovább a nagyüzem. Szerencsére olyan a munkám, hogy belefér a sok felkészülés. Egészséges életmóddal, étrendkiegészítőkről adok tanácsokat, illetve sportrendezvények biztosításán szoktam még dolgozni. Igyekszem úgy élni az életemet, hogy a munkáim és a sport kiegészítsék egymást. Ez a mérkőzések előtti felkészülési időszakban kifejezetten jól jön.”
S hogy mit jelent számára a muaythai?
„Igazából ez az életem. Majdnem minden napom ezzel telik. Edzések, igyekszem követni a tradíciókat, amikor csak lehet meccseket nézek, akár a Youtube-on is. Ezt az egészet fateromnak köszönhetem, ő volt az, aki a küzdősportok felé terelt. Elég sok mindent kipróbáltunk együtt az ökölvívástól kezdve az aikidón keresztül a taekwondóig és végül a itt kötöttem ki a muaythai mellett egy kis K-3-as kitérővel. Utóbbit úgy kell elképzelni, mint a ketrecharcot, csak tízunciás kesztyűkkel. Tizenhét éves voltam, amikor azt éreztem, a muaythai számomra az a sportág, ami megér minden áldozatot. Ekkor indult idehaza a Harcosok klubja, mondhatni azokon az eseményeken és közös edzéseken nőttem föl.”
„Szeretnék Thaiföldre és több másik ázsiai országba is elutazni edzőtáborozni. Emellett néhány mérkőzés is a tervek közt van, bár ezek inkább a jövő év elejére lesznek érdekesek. Igyekszem megragadni minden lehetőséget és ha akad egy-egy olyan meghívás, amely megmozgatja a fantáziámat, akkor már csak a tapasztalt miatt is elutazni” – tette hozzá a közeljövővel kapcsolatban.
Mindeközben hosszabb távú célokban sincs hiány.
„Huszonhét évesen azért van bennem jó néhány év még. Ha az a kérdés, hogy mi a legfőbb célom, arra egyértelmű a válasz: profi muaythai-világbajnok akarok lenni, hogy ez a WMC-nél, a WBC-nél vagy az ISKA-nál jön össze, majdnemhogy mindegy. Ezt a három szervezetet tartom jelenleg a legnagyobb presztízzsel bírónak a sportágon belül.”
Forrás: Prémium Média & Sport Management Zrt.
Szólj hozzá