Meglepetések egy felsőbbrendű gála árnyékában
MMA

Meglepetések egy felsőbbrendű gála árnyékában


· by
Újabb feledhető számozott gálán vagyunk túl.



A UFC matchmakerei, promóterei és egyéb küzdősportokhoz értő szakemberei mindent megtettek, hogy ütős gálát varázsoljanak a UFC 213-ból, ezen akarták lehozni a Cody Garbgrandt–T.J. Dillashaw indulatmeccset, a Donald Cerrone–Robbie Lawler közönségkedvenc párosítást, nomeg az Amanda Nunes–Valentina Shevchenko Rouseysúlyú bajnoki címmeccset, de a sors sajnos közbeszólt.

Egy csomó sérülés miatt a fentiek közül egyetlen meccset sem láthattunk. Maradt a főmeccsé előléptetett Yoel Romero–Robert Whittaker középsúlyú ideiglenes címmeccs, az Alistair Overeem–Fabricio Werdum párharc harmadik felvonása, valamint Anthony Pettis és Travis Browne újabb szereplése, és nagyjából ennyi. Ezekből lehettek volna jó meccsek, de igazság szerint csak egy meccs ért véget idő előtt, és az is inkább elszomorító volt, mint felszabadító.

Travis Browne ugyanis sorban a negyedik meccsét is elveszítette Oleksiy Oliynyk-kel szemben, aki a második menet második felében altatta el Ronda Rousey vőlegényét egy hátsó fojtással. Travis elég jó műsort hozott össze az orosszal, többször csak egy hajszál hiányzott ahhoz, hogy TKO-zza, vagy hogy kiüsse. Hapa már az első menetben is elkapta Oleksiy-t:



Aztán még ugyanebben a menetben az orosz visszavágott:



Oliynyk végül a kopogtatta Browne-t, erre eddig még senki sem volt képes. Az orosz viszont behúzta élete 52. győzelmét, ő a UFC legtapasztaltabb versenyzője. Dana White szerint Browne-nak vissza kellene vonulnia, de az a helyzet, hogy a gálán ő (és persze Oliynyk, mindkettejük érdeme) hozta le az egyik leglátványosabb bunyót, még akkor is, ha kikapott.

A főkártya Rob Font és Douglas Silva de Andrade meccsével kezdődött, Amanda Nunes kiesése miatt. Szerencséje is a főkártyának, hogy így történt, mert ez volt az egyetlen meccs, ami idő előtt fejeződött be. Bár kétszer tapasztaltabb nála, Andrade-nak nem volt sok esélye Fonttal szemben:



A második menet végén Rob guillotine-ba fogta a brazilt, akit nem mentett meg a gong, 4:36-nál kapott ki.

Anthony "Showtime" Pettis két pehelysúlyú kitérő után visszatért a könnyűsúlyba, eredeti súlycsoportjába, ahol a WEC-ben, majd a UFC-ben is bajnok tudott lenni. Jim Miller állt vele szemben, aki ügyesen támadta Pettis elülső lábát, de nem volt ellenszere Pettis robbanékonyságára és sebességére. Azért persze neki is voltak szép megmozdulásai, de simán kipontozta őt az ex-bajnok:



Az előmeccs előtt Curtis Blaydes is lazán megverte a lengyel Daniel Omielanczuk-ot, akinek ezen a meccsen nem igazán lett volna senki sem a helyébe, brutális könyökösöket kapott. Nem volt jó meccs.



Fabricio Werdum ugyanúgy kezdett Alistair Overeem ellen, mint Travis Browne ellen: repülő térdessel robbant ki a sarkából. Overeem persze kívülről fújja azt a meccset, meg hát korábban kétszer is nyílt alkalma rá, hogy kiismerje a brazilt, és ezeket a tapasztalatokat ügyesen kamatoztatta a ketrecben, ugyanis játszi könnyedséggel kikerült a meglepő rúgást.



A másodikban Overeem egy szép, de nem halálos kombóval eltalálta Werdumot, de aztán alábbhagyott a K-1-es lendülete:



A harmadik menetben Werdum is elkapta Alistairt – aki a hollandnak szurkolt, abban biztos megállt az ütő, Overeem nagy bajban volt:



Werdum nem erőltette a KO-t, biztos azt hitték, hogy pontozással is meglesz ez, de végül Alistairt hozták ki győztesnek, többségi pontozással.

A főmeccsen sokan azt gondolták, hogy a testépítők szálkásságát felvonultató, bombaformában lévő Yoel Romero ízekre fogja szedni Robert Whittakert, de nem így történt. A harmadikban Whittaker eltalálta Yoelt, bár a TKO azért nagyon messze volt, de még a délibáb formáját sem vette fel.



A negyedikben Romero elfáradt, ami várható volt, hiszen sosem MMA-zott még három menetnél többet életében. Bmbaforma ide, bombaforma oda, a tapasztalat hiánya meglátszott a kubain.



Az ötödik, végső menet egy Whittaker ground-and-pound-dal ért véget, Whittaker ezzel bebiztosította a pontozásos győzelmet, és így az ő derekára csatolták az ideiglenes övet.



Michael Bisping egy életre elásta magát sokak szemében, többek közt az enyémben is, elég mélyre. Ugyanúgy, mint Tito Ortiz a Bellatornál, Chael Sonnen meccsénél, Bisping is ott volt a ketrecnél, és szurkolt Romero ellen. Már ez sem egy szép húzás, de ha hozzáteszem, hogy Bisping fogott egy pálcikára feltűzött kubai zászlót, és látványosan széttépte, majd odahajította Romero és csapata felé, az már túlmegy minden határon.



Ugyanúgy, ahogy könyvet sem égetünk, zászlókat sem tépkedünk, ember!

Szerencsére volt itt nekünk szombat hajnalban egy TUF 25: Redemption finálé gálánk, ami mellett a megcsonkított UFC 213 labdába sem rúghatott. Ettől függetlenül persze érdemes megnézni, a Sport TV-n ismétlik az élőben, hajnali 4-től lement gálát.

Támogasd a munkánkat, mert ezzel segítesz!

Mi naprakészen tartunk a UFC és más küzdősportok, harcművészek fontos híreivel kapcsolatosan, Te pedig most segíthetsz, hogy ezt még sokáig csinálhassuk.

Legyen az kicsi vagy nagy mértékű támogatás, egyszeri vagy rendszeres, mi nagyon hálásak leszünk és nagyra értékeljük, hogy hozzájárulsz a TOTALDAMAGE Magazin jövőjéhez.

Válaszd ki a havi támogatás összegét

Válassz egy egyszeri támogatási összeget

Ft

Banki átutaláshoz szükséges adatok

Bankszámlaszám:
10300002-10606292-49020012

Cégadatok:
TOTALDAMAGE MEDIA KFT.
1037 Budapest, Jablonka út 83/a
Cégjegyzékszám: 01-09-179960
Adószám: 24743105-2-41


Megosztás

Szólj hozzá