Khabib részletesen nyilatkozott a Gaethje elleni bunyóról és megerősítette, nem harcol többet

Khabib Nurmagomedov élete egyik legjobb teljesítményével győzte le Justin Gaethje-t szűk egy hónapja.

Ez a győzelem attól a ténytől még fényesebben csillog, hogy ez volt a könnyűsúlyú bajnok első – és úgy tűnik, utolsó – mérkőzése édesapja, egyben vezetőedzője, Abdulmanap Nurmagomedov nélkül, aki a COVID-19 miatti szövődményekben vesztette életét idén.

A submission-ös győzelem után Khabib bejelentette visszavonulását, így profi pályafutását makulátlan (29-0) mérleggel fejezhette be, ráadásul a világ tetején, hiszen Jon Jones-t megelőzve most ő a súlycsoportoktól független király is egyben.

Persze rögtön beindult a spekuláció, hogy az érzelmek mennyire befolyásolták a döntésében a dagesztánit, és Dana White nemrég azt mondta, úgy érzi, nem ez volt az utolsó meccse.

Nurmagomedov leült beszélgetni nemrég Dagesztán vezetőjével, Sergei Melikov-val, és rácáfolt ezekre a gondolatokra, hozzátéve, hogy mennyire speciális volt ez a bunyó:

"Ez a meccs más volt, mint a többi. Teljesen másak voltak az érzelmeim. Minden más volt az édesapám nélkül. Rögtön a történtek az után ajánlották fel ezt a meccset. El kellett gondolkodnom a hogyan tovább-on. Azoknak, akik közel állnak hozzám, és azt szeretnék, hogy folytassam, azt szoktam mondani, hogy akár még 10-szer is bunyózhatnék, akkor is meg kéne hoznom a döntést egy nap, hogy mikor vonuljak vissza. Nehéz döntés, mert egész életemen át bunyóztam. A tatamin vagyok, mióta az eszemet tudom. Nehéz itthagyni mindezt, és mást csinálni. Az emberek ezt nem értik, de mit tudsz tenni?

Khabib beszélt a mérkőzés előtti sérüléséről is:

Felelősséggel tartozom a rajongóimnak, és ez a felelősség nyugtalanított. Komoly sérüléseim voltak. Kórházban voltam 5 napig szeptember közepén. Aztán amikor újra elkezdtem edzeni, eltörtem a lábujjam. Igaz az, amit mondanak, hogy "le kell győznöd önmagad". HA valaki nem törik meg lelkileg, azt az ember nehéz lesz megtörni fizikailag, mert a lélek könnyebben eltörik, mint a csontok.”

Van valami egészen megható ebben az egészben. Khabibot se a mumpsz, se a lábujjtörés, se az édesapja tragikus halála nem tudta megtörni lelkileg.

Valóban ő a világ legkeményebb embere.