A tegnapi UFC 214 sajtótájékoztatón biztos ti is észrevettétek, hogy Jon Jones és Dana White neheztel egymásra. Ennek az az oka, hogy Jones a UFC legféltettebb kincsét, a UFC 200 számozott gálát erősen megcsonkította azzal, hogy napokkal a Cormier elleni bunyó előtt elbukott egy doppingtesztet.
Jones kiesésével a UFC 200 főmeccse is kiesett, a főszereplők fényében Brock Lesnar és Mark Hunt tündökölt, kész szerencse (?), hogy Brocknál csak később derült ki, hogy cuccozott.
Jones egyéves eltiltást kapott az USADA-tól egy "beszennyezett" szexpirula miatt, a dologból hatalmas botrány keveredett, mert nem ez volt az első ilyen esete Jones-nak. Dana White meg is mondta, hogy az ügy miatt Jon soha többé nem vívhat főmeccseet a UFC-ben. Aztán persze lejárt Jones eltiltása, és szombaton már főmeccset vív Cormierrel, tehát ez csak egy újabb kirohanása volt Danának, bár azért őszintén szólva rá sem lehet haragudni, Jones ilyen szempontból tényleg egy megbízhatatlan alak. Azóta kiderült, hogy Jon-nak pánikrohama volt a UFC 200 miatt, romokban állt lelkileg. Hétfőn, még a sajttáj előtt Bones mesélt arról, hogy az elmúlt egy évben nem beszélt White-tal.
Úgy érzem, Dana megmutatta a valódi énjét, és nem áll szándékomban, hogy úgy tegyek, mintha érdekelne, mit gondol a barátságunkról, vagy rólam. Megpróbálta felvenni velem a kapcsolatot, legalább négyszer, de egy telefonhívására, vagy SMS-ére sem reagáltam. Úgy érzem, ha sok pénzt hozol a cégnek, az emberek nézik a bunyóidat, akkor sokat jelentesz White-nak. Abban a pillanatban, amikor ezek nincsenek meg, semmit sem jelentesz neki. Dana White magamra hagyott, amikor a legnagyobb szükségem volt rá.
Szólj hozzá