Hivatalosan is Toronto a pofonok földje - UFC 206 összefoglaló
MMA

Hivatalosan is Toronto a pofonok földje - UFC 206 összefoglaló


· by
Hát gyerekek, az valami kurva jó volt.



Akinek sírt a szája, hogy a Cormier vs Johnson meghiúsulásával nem lesz kellőképpen színvonalas a UDF 206, az bizony tévedett. A gálán ketrecbe lépő nevek engem a félnehézsúlyú nagyágyúk nélkül is biztosítottak afelől, hogy itt bizony marhára nem fogunk unatkozni. És milyen igazam volt. Venném is sorra a main card eseményeit, úgyis azért nyitottátok meg ezt a posztot, nem a fene frappáns felvezető miatt.

Emil Weber Meek vs. Jordan Mein


A norvég Meek-ről nem sokat hallottunk, míg a Venator FC-ben kegyetlenül ki nem ütötte az egyik talán leggyűlöltebb bunyóst, Rousimar Palhares-t. Ez volt a jegye a UFC-be és bár vitathatatlan, hogy vannak képességei, fehér lóként érkezett a szervezethez. Jordan Main fogadta, aki kipróbált veterán, komoly arcokat vert meg, de téthelyzetben azért hajlamos volt kikapni. Meek nagyon felpörögve jött az első menetre, bele is kezdtek a fiúk rendesen, de érdemben alig párszor találták el egymást, mire hirtelen belassultak. Ezt kihasználva Mein le is vitte Meek-et, aki azonnal fájlalni kezdte a bordáját. Ebből aztán nagy hasznot nem húzott a kanadai, viszont az elején túlpörgött tempó mindkét srácnál beállt egy vállalható ütemre.



Viszonylag kiegyenlített és nem túl szép menet után szólt a gong. A második és a harmadik szinte végig ugyanazt a receptet követte. Meek fizikailag nagyon erős, a nála kissé technikásabb Mein-t képes kontrollálni, menetek közti szünetben buzdította a közönséget, a menetben pedig ügyesen, okosan, végig kis előnyt tartva dolgozott. A harmadik menet végén Main alulról elkapta a karját és  próbálta kopogtatni a norvégot, de az érezte, hogy nincs rajta rendes fogás, így a karján lógó ellenfelével felállt és integetett, közönséget hergelt.





Ekkor jött a gong és a döntés, Meek győzelmével. Összegezve azt kell, mondjam, jó anyag a srác, kemény, erős, van még mit fejlődnie a UFC-s szintig, de benne van. Mindemellett jó arc, showman és szerethető, engem megvett és jól indították a cardot. Fasza volt, fiúk.

 

Tim Kennedy vs. Kelvin Gastelum


Kennedy szegényem rengeteget szívott, mire mérkőzést kapott, valószínűleg élete leghosszabb edzőtáborát koronázta meg ezzel a bunyóval. Gastelum pedig végre nem kellett, hogy 170 fontra fogyasszon. Az első menetben Kennedy lábon kezelte a küzdőtávot, próbálta kintről megdolgozni Gastelumot. De hamar rájött, hogy az jobban bokszol nála és pontosabb is. Ekkor fizikai erejére hagyatkozva inkább clinchbe rántotta és a ketrecnél fárasztotta. Sok térdest tett a combjára, de érdemben nem mentek sokra egymással a legények, Kennedy vitte a menetet, még annak ellenére is, hogy Kelvin a menet végén azért megfogta.


A második menetben Tim rájött, hogy bokszolni nem nagyon kéne, mert Gastelum rengeteget talált, pontosabb és gyorsabb volt, így ismét clinchelni kényszerült, de érezhetően fáradni kezdett és nem tudta megtartani Gastelumot. Levinnie bár sikerült, de a menet és lassan a teljes mérkőzés elúszott neki, sokkal gyorsabban amortizálódott, mint az ellenfele.
Az utolsó menetben aztán Kennedy dominanciája teljesen eltűnt. Sebzett zsákmányként menekült, bár nem szűnt meg veszélyesnek lenni, megütve is támadott. Gastelum azonban okos volt, nem rohanta le ész nélkül, de így is leterítette a végső menetben. Ez a TKO győzelem most megmentette Kelvin seggét, kellett neki a fogyasztásos blamák után. A meccs végén mégis azt monda, hogy vissza  akar menni  170 fontra, ami fura ötlet. Mindenesetre ezt a mérkőzést nagyon szépen, okosan és keményen hozta, respect, Kelvin.


Cub Swanson vs. Doo Ho Choi



Bevallom, én erre a meccsre voltam a leginkább kíváncsi. Choi egy laborban programozott, lézerpontos romboló, Swanson pedig egy igazi művész, kiszámíthatatlan bunyós. Nagyon ígéretes volt. Finoman szólva nem csalódtam, ezek ketten az év meccsét durrantották oda jó eséllyel. Az első menetben Cub volt az agresszor, picit talán túl is tolta, mert kétszer adta oda a fejét elég guillotine-veszélyes helyzetbe. Chio pedig pontos, remekül időzített támadásokkal szedegette a pontokat. Swanson alapvetően nagyon veszélyes hátrálás közben, szokatlan erővel kontrázik, amikor farol (emlékeztek, hogy csapta ki Pearsont például?) Choi ellen viszont ez nem jött be, többet nyelt tolatva. Iszonyat aktívak voltak, közeli menet volt, talán egy hajszálnyi Choi-dominanciával.




A második menetre Cub elvetette a tolatást, egyenes vonalon tört be előre, el is kapta a koreait, de az fordított. Itt kezdtek felpörögni a történések. Szinte lehetetlenné vált megszámolni a találatokat. Choi pontossága egész jól működött, de Swanson kreatív, mozgékony, kiszámíthatatlan stílusa a malmára hajtotta a vizet. Kicsit még showmankedett is, jobbra nézett, balra ütött, beadott némi akrobatikát, igyekezett közelről, nagy ütésekkel kikészíteni az ellenfelét, aki viszont amellett, hogy állta a sarat, rengetegszer durván keresztbe tett Cub-nak. Bár rengeteget talált ő is,Swanson vitte a prímet, takedown-t is tett a pontozókártyákra.


A harmadikban Choi próbált hajrázni, de Swanson földre vitte, guardba került. Rövidesen felállt, innentől kezdve visszatértek kutyaviadal-üzemmódba, kegyetlenül aprították egymást. Egy nyakfogásos csípődobást is kaptunk az amerikaitól, majd ismét lábra állva megint kölcsönös büntetést. A menet végén Cub komolyan megcsapta Choi-t, aki lement és a meccs vége TKO-közeli állapotban érte a fiúkat.





Nem jutottam szóhoz, ezek ketten egyszerűen mindent kiadtak magukból és akkora bunyót csináltak, hogy az hihetetlen. A koreai betonkemény, Cub meg egy állat. Olyanok voltak, mint két mini Robbie Lawler, nehéz leírnom, mennyire jó volt.

 

Donald Cerrone vs Matt Brown


A gála másik nagyon várós párosítása volt. A virtuóz striker Cerrone és az elnyűhetetlen Brown jó recept, ha bulit akarsz. Az első menetben Brown ment előre, mint egy gonosz, langaléta Duracell-nyuszi, üldözte a kontrázgató Cerrone-t Addig ment ez így, míg Donald kis híján beleszaladt egy háromszög-fojtásba. Felállva Matt folytatta a vadászatot, de Cerrone kezdett távot találni, bár azért sikerült őt leütni. A menet tanulsága, hogy Matt feje vasból van, sok ütés mellett két baromi nagy fejrúgást nyelt be, de nem tűnt úgy, hogy érdekli, Cowboy komolyan meg lett izzasztva.
A második menetben Brown jabjei hoztak izgalmas kezdést, folytatta a vadászatot, egyre többet talált. Két perc elteltével aztán Donald felébredni látszott, igyekezett elrontani Matt jól megtalált ütőtávját és egész hatékony volt.


A harmadik menet elején végre megbékültek egymással a srácok, majd Brown hozta az eddigi forgatókönyvet, nyomasztani akarta Cerrone-t, aki ügyesen került ki az útjából, majd, amikor Matt picit több lelkesedéssel hajolt bele egy támadásba, valami irgalmatlanul fejbe rúgta, pontosabban a nyaki verőeret és az állkapocsszegletet találta el, mint anno Makdesi ellen. Ebből aztán csodaszép elsétálós KO lett, ami a semmiből jött. Cowboynak marha jól áll a váltósúly, na. Veretlen még 170 fonton, erős, a teste is jobban bírja, amit bekap. Szép volt Cowboy, Yeeeee-haaaaa.

 

Max Holloway vs Anthony Pettis



Az est fő attrakciója kicsit zötyögösen indult, mert Pettis túlsúllyal mérlegelt, így győzelme esetén sem lehetett volna interim bajnok. Holloway azonban elnyerhette a címet. Őt eleve idegesítette, hogy Pettis az utóbbi idők sikertelenségei miatt 145 fonton akar emberkedni, mintha az könnyű lenne, így viszont még motiváltabban érkezett. Mindezek ellenére okosan kezdett, nem rohanta le Pettist, aki szintén óvatos, távolságkeresős hozzáállással indított. Aztán a volt könnyűsúlyú bajnok sebességet váltott, aktívabb támadásba kezdett, de Holloway ügyesen kontrázta és tartotta folyton nyomás alatt. Jól tudta, hogy Pettist két dolog tudja nagyon taccsra tenni: a sikertelen támadások és a nyomás. Hát ebben a menetben jutott mindkettőből annak ellenére, hogy alapvetően elhozta, bár maximum hajszállal.

A második menetben Holloway mozgékonyabb lett, összeszedett volt. Persze Pettis is talált, de Max nem engedte kibontakozni, folyamatosan keresztbe verte. Showtime próbálkozott levitellel is, de Holloway ügyesen védekezte ki és halvány előnnyel zárta a menetet. A kontroll viszont végig érezhetően nála volt.




A harmadikban Pettis beleszaladt egy tökönrúgásba, de nem volt következménye, ment tovább a meccs. Holloway továbbra is okos volt, nem ragadtatta el magát, egészen addig, míg vérszagot nem fogott egy nagyobb találat után. Onnantól lerohanta Pettis-t és testen és fejen is szórta. A bíró elég hamar le is állította, mert Pettis-en látszott, hogy ezt ő itt feladta. A meccs után kiderült, hogy Anthony keze már az elsőben megsérült, lehet, el is tört…állítólag. Mindenesetre meglátásom szerint ezt inkább fejben bukta el és Max ezzel az interim bajnok, egy 10 meccses veretlenségi széria után.



Komoly a faszi, nagyon.
Ami pedig Pettis-t illeti, meglebegtette, hogy visszamegy inkább 155 fontra, itt sem volt jó neki. Valamit elvett tőle Dos Anjos, vagy az USADA, vagy mindkettő. Mindesetre nem ártana kitalálnia, hogyan tovább, mert ez így nagyon nem király.

A fentebbi eseményeken kívül volt egy mozgalmas undercard is, ahol ott volt Lando Vanatta is, akit szeretünk a komoly stílusa miatt. Hát ő egy fejre mért spinning wheelkick formájába öntötte az apokalipszist, ezzel brutálisan letarolva John Makdesi-t.





Ezzel teljesítménybónuszt kapott, ahogy Max Holloway is. Az est mérkőzése pedig toronymagasan a Swanson – Choi lett. Nagyon komoly gálát kaptunk, óriási meccsekkel, nem lehet okunk panaszra, akinek mégis lenne, nézzen sakkot, mert a UFC mostanság elkényeztet minket.

Támogasd a munkánkat, mert ezzel segítesz!

Mi naprakészen tartunk a UFC és más küzdősportok, harcművészek fontos híreivel kapcsolatosan, Te pedig most segíthetsz, hogy ezt még sokáig csinálhassuk.

Legyen az kicsi vagy nagy mértékű támogatás, egyszeri vagy rendszeres, mi nagyon hálásak leszünk és nagyra értékeljük, hogy hozzájárulsz a TOTALDAMAGE Magazin jövőjéhez.

Válaszd ki a havi támogatás összegét

Válassz egy egyszeri támogatási összeget

Ft

Banki átutaláshoz szükséges adatok

Bankszámlaszám:
10300002-10606292-49020012

Cégadatok:
TOTALDAMAGE MEDIA KFT.
1037 Budapest, Jablonka út 83/a
Cégjegyzékszám: 01-09-179960
Adószám: 24743105-2-41


Megosztás

Szólj hozzá