“Ha kibírsz még egy menetet, amiről azt hitted, nem bírod ki - az adja az élet igazi értelmét." - Rocky Balboa
Jozi Koller: Miben más Erdei Zsolt, az edző, mint Erdei Zsolt, az ökölvívó?
Erdei Zsolt: Aktív ökölvívóként nem volt más dolgom, mint magamra koncentrálni, most azonban sokszor húsz, harminc ember van az edzőteremben. Mindenki más bánásmódot igényel. Más a felépítésük, más a teherbírás, a psziché, stb. Az edzői feladat sokkal komplexebb. Az ember folyamatosan fejlődik és tanul. A legjobb tanító maga az élet, hiszen semmi nem helyettesítheti a tapasztalati tudást. Hiába minden iskola, ha az edzőnek nincs hozzá érzéke, vagy nem tud megfelelőképpen a versenyzőre hangolódni.
JK: Az elért eredményei közül melyikre a legbüszkébb, mely mérkőzését tartja a legnehezebb megvívott harcának és miért valamint a WBO vagy a WBC öv áll közelebb a szívéhez?
Zsolt: A legnehezebb mérkőzésnek egyértelműen a Mehdi Sahnoune elleni meccset mondanám. Nagyon nagy mélységeket és magasságokat éltem meg. A mérkőzés egy részén tulajdonképpen a pokolban éreztem magam. Az övek tekintetében nem tudnék ilyen különbséget tenni, mindkettő nagyon fontos számomra. A WBO-t öt éven keresztül védtem meg, ami miatt a szuperbajnoki címet is elnyertem, ami hatalmas kitüntetés és nagyon nagy érték számomra. A cirkálósúlyú öv szintén nagyon közel áll a szívemhez, mert egy igazán komoly ellenfél ellen nyertem és úgy gondolom, hogy igazából a szív diadala volt. Ezek mind olyan meghatározó élmények az életemben, amelyekből a mai napig sokat merítek.
JK: Mivel egy ökölvívó akadémiát vezet, így gondolom, van rálátása az újabb generációra. Mit gondol van arra esély, hogy a közeljövőben hasonló magasságokat érjen el a magyar ökölvívás mint a Kovács, Erdei, Balzsay korszakban?
Zsolt: Vannak szunnyadó tehetségek, csak most egy olyan időszakot élünk, ahol nagyobb a valószínűsége a lemorzsolódásnak és valamiért a jelenlegi generáció tehetségeinek kevésbé van lehetősége kibontakozni. Ha azt kérné tőlem valaki, hogy mutassam meg az elkövetkezendő olimpiák bajnokát, akkor nem tudnék rámutatni. Gálos Roland ugyan kivívta már az olimpiára való kijutást és bízom benne, hogy éremmel tér majd haza, de jelen pillanatban azt kell mondanom, hogy a magyar mezőny nagyon híg.
JK: A pályakezdő Erdei Zsolt kipróbálta volna magát a ketrecben?
Zsolt: Annak idején, amikor sportolni kezdtem, még az ökölvíváshoz is bátortalan voltam, nemhogy az MMA-hoz. Ritkán nézem az MMA közvetítéseket, ettől függetlenül mindig van favoritom. Szeretem a sportszerű küzdelmeket, de amikor az alélt versenyző további ütéseket kap, azt nem bírom nézni.
JK: Mit gondol a nemrég megrendezett Tyson vs Roy Jones Jr. mérkőzésről?
Zsolt: Sokan úgy tartják, nem volt sportértéke a mérkőzésnek. Én is úgy tartom, hogy kevés sportértéke volt. Egy Tyson vs Jones mérkőzésnek azonban nagy a hírértéke és ezáltal alkalmas a sportág népszerűsítésére.
JK: Egy nap ha a kisfia úgy dönt, hogy az édesapja mintáját követve profi bokszoló lesz támogatni fogja vagy inkább igyekszik lebeszélni?
Zsolt: Ha a kisfiam úgy dönt, hogy ökölvívással szeretne foglalkozni, teljes vállszélességgel támogatni fogom őt. Egyébként is minden fiatalnak ajánlom ezt a sportágat, hiszen tiszteletre, alázatra és kitartásra nevel.
JK: Két súlycsoportban volt világbajnok, így Magyarországon ön a legsikeresebb profi ökölvívó. Miután szögre akasztotta a kesztyűt nem hiányzott a ring a mérkőzések?
Zsolt: A ring és a mérkőzések, a rivaldafény továbbra is hiányzik, de az út, ami odáig vezet, már kevésbé. Harminc évet húztam le edzőtermekben és a ringben és a végére már nagyon sérülékennyé váltam. Elég volt. Eleinte még együtt edzettem a tanítványaimmal, aztán jött egy sérülés, amikor egy állóképességi edzésen leszakadt a meniscusom. Úgy gondolom, ez intő jel volt, hogy ez a fajta intenzitás már nem az én fizikai állapotomnak való.
JK: Végül pedig, melyik a kedvenc ökölvívó filmje?
Zsolt: Rocky. Ezen nőttem fel és továbbra is igazi kultusz-sorozatnak tartom. Gyakorlatilag mai napig minden évben újra és újra megnézem a Rocky filmeket és mindig ugyanaz az érzés kerít a hatalmába: az eltántoríthatatlanság.
Szólj hozzá