Ellenséges McGregor > barátságos McGregor?
MMA

Ellenséges McGregor > barátságos McGregor?


A hétvége eseménye felvetett egy óriási kérdőjelet:

Volt-e értelme visszatérnie Conor McGregornak? "The Notorious" mindent elért, ami egy küzdősportoló álma lehet. Dúsgazdag lett a bunyóból, többször is megszerezte a UFC bajnoki övét, egy időben dupla súlycsoportos bajnok is volt (ő érte el ezt először a UFC történelmében), kvalitásait senki sem kérdőjelezi meg, és még nagy ütéseket sem kapott, tehát nem áll fenn annak a veszélye sem, hogy CTE-s lesz öreg korára.

Nem véletlen az, hogy háromszor is bejelentette már, hogy visszavonul. A sportnak rosszat tett volna, ha nem tér vissza, hiszen ő a leghíresebb küzdősportoló a világon, a legtöbb bevételt hozza a UFC-nek, a legtöbb rajongója neki van.

Talán jelen helyzetben kimondhatjuk, hogy felesleges volt visszatérnie. Utólag persze könnyű okosnak lenni, de miután 2016-ban legyőzte Eddie Alvarez-t, vagyis elérte a csúcsok csúcsát, abba kellett volna hagynia. 2016 után egy csaknem 2 éves kihagyás következett MMA-ban, utána jött a Khabib elleni bunyó, aminek kimenetelét mindannyian ismerjük...

Ellenséges McGregor > barátságos McGregor?


Biztosan mindenki emlékszik rá, hogy amikor a UFC-be került, Conor McGregor már a bunyó előtt legyőzte az ellenfeleit azzal, hogy önbizalmat sugározva, kőkeményen szapulta őket a sajtókonferenciákon. Ettől is lett "Hírhedt": egy idő után mindenki számára világos volt, hogy már a mikrofon ügyes használatával előnyre tesz szert a másikkal szemben, hiszen egy frusztrált, ideges bunyós, hamarabb elvérzik, mint egy nyugodt, hideg fejjel küzdő fighter.



Annak ellenére is működött a trash talk taktika, hogy egy idő után mindenki tudta, mire számítson, ha Conor lesz az ellenfele. Lásd: Jose Aldo, Eddie Alvarez. Azonban úgy tűnik, a másokat porrá alázó, öntelt McGregor már a múlté.A "barátságos McGregor" jelenség a tavalyi, Donald Cerrone elleni meccs sajtótájékoztatóján kezdődött, és most hétvégén folytatódott.

Hogy ez 180 fokos átalakulás minek köszönhető, azt nem tudni. Lehet, hogy annak, hogy Conor időközben apa lett. Lehet, hogy azoknak a rajongóknak, akiknek nem tetszett Conor etikátlan magatartása, és ennek hangot is adtak.

Hogy jó-e ez az új irány, arról lehetne vitatkozni. Sokan írták, hogy jobban tetszik nekik az alázatos Conor, mint a régi, de úgy gondolom, ami egyszer bevált, azon nem szabad változtatni, ahogy Khabib is mondta. Ami megkülönböztette Conort a többi bunyóstól régen, az a lehengerlő dumája volt. Mondhatni, hogy az ír az egyik legerősebb fegyverét nem használta a legutóbbi két meccsén, csak míg Cowboy ellen elég volt ez is, Dustin ellen már nem.

Amikor Poirier-től megkérdezték a UFC 257 utáni sajtókonferencián, mi a különbség a mostani és a 2014-es Conor McGregor között, a következőket válaszolta:
"Hát, 2014 elég rég volt, de úgy éreztem, hogy egy más bunyós állt ma előttem. Mintha nem lett volna ott az igazi Conor. Nem volt ott az aurája, ami 2014-ben vele volt."

Mielőtt azonban a címben feltett kérdésre kissé elhamarkodottan igennel válaszolnánk, vagyis hogy mentális hadviseléssel nagyobb sikere lett volna az írnek Dustin ellen, le kell szögeznünk pár dolgot.

Egy. Conor "aurájának elillanása" sok mindennek lehet köszönhető, nem egyedül a trash talk hiányának. Ugyan ma tapasztaltabb, mint régen – és elmondása szerint sokkal jobb is –, de nagyon sokat hagyott ki, és tengernyi dolga van a UFC-s bunyóin kívül (saját üzleti bizniszek menedzselése, gyereknevelés, és nem tett jót az MMA karrierjének a kis profibokszos kitérője sem). Talán nem túlzás azt állítani, hogy a régi, vagyis a győzelemre, pénzre, hírnévre, bajnoki övre, elismerésre éhes, pehelysúlyba befogyasztó, aktív McGregor szanaszét verné mostani önmagát. Az előbb említett dolgok, hogy már nincs szüksége pénzre a UFC-től, mindent elért a sportban, stb. sokkal jobban számítanak, mint az, nyom-e trash talk-ot, vagy sem.

Kettő. Dustin Poirier egy rendkívül ügyes harcos, aki rendkívül jól bunyózott ellene. "A Gyémánt" az elmúlt 3 évben végigszántott a könnyűsúlyú eliten – Khabibot leszámítva –, és a vádlirúgásokkal újat tudott mutatni még egy olyan kaliberű bunyósnak is, mint McGregor. Lehet, hogy nem azt kéne vizsgálnunk, mit rontott el Conor, hanem hogy mit csinált jól Dustin.

Három. Nem volt ez egy olyan rossz teljesítmény Conor-tól. Az első menetet magasan megnyerte, ott Dustin egy pillanatig még bajban is volt ellene.

A világ legtermészetesebb dolga, hogy Conor nem annyira volt motivált Poirier-rel szemben (főleg úgy, hogy eredetileg jótékonysági bunyóra készültek), mint mondjuk a Jose Aldo elleni címmérkőzése előtt. Te is máshogy nézel rá a kenyérre, ha 2 napja nem ettél, mint egy kiadós ebéd után. Ezért merült fel, hogy volt-e értelme visszatérnie, van-e értelme egyáltalán folytatnia.

Ha valóban a motiváció hiánya volt a probléma, akkor a lehető legjobb dolog történt a hétvégén Conor-ral, és remélhetőleg legközelebb újra a régi tűz lobog majd a szemeiben.


Támogasd a munkánkat, mert ezzel segítesz!

Mi naprakészen tartunk a UFC és más küzdősportok, harcművészek fontos híreivel kapcsolatosan, Te pedig most segíthetsz, hogy ezt még sokáig csinálhassuk.

Legyen az kicsi vagy nagy mértékű támogatás, egyszeri vagy rendszeres, mi nagyon hálásak leszünk és nagyra értékeljük, hogy hozzájárulsz a TOTALDAMAGE Magazin jövőjéhez.

Válaszd ki a havi támogatás összegét

Válassz egy egyszeri támogatási összeget

Ft

Banki átutaláshoz szükséges adatok

Bankszámlaszám:
10300002-10606292-49020012

Cégadatok:
TOTALDAMAGE MEDIA KFT.
1037 Budapest, Jablonka út 83/a
Cégjegyzékszám: 01-09-179960
Adószám: 24743105-2-41



Szólj hozzá