BIRKÓZÓ VB 2018 BUDAPEST: Röviden áttekintjük, hogyan viszonyul egymáshoz a birkózás és az MMA.

Az idei, Magyarországon megrendezésre kerülő birkózó világbajnokságra hangoló cikksorozatunk előző részében röviden felvillantottuk a magyar birkózó sport sikereinek egy kis szeletét – többre, azonban nem vállalkozhattunk a hazai birkózó múlt gazdagsága okán.

Ha nagyon röviden akarnék fogalmazni csak annyit írnék, hogy nagyon közeli a viszony. Kissé bővebben, nos, a birkózásnak jelenleg két fő vállfaját érhetjük tetten a világversenyeken a kötött –és szabadfogás. Az USA-ban emellett még megkülönböztetik az egyetemi birkózást is, ami szinte alig tér el a szabadfogástól.

Ugyanakkor a világ szinte minden régiójában megtalálhatóak a sajátos szabályokkal bíró birkózó stílusok, azonban ezek ismertetése nem célunk most.

A kötöttfogású birkózás Európában népszerűbb, mint az USA-ban. A fő különbség a két fogásnem között az, hogy a kötöttfogás nem engedélyezi fogásfelvételét a derék alatt, valamint a lábak támadását, gáncsolást.

Emiatt a dobások, emelések és az ellenfél leszorítása áll eme fogásnem fókuszában.

Ebben az ágban szereztek, a neves UFC bunyósok közül többen is komoly tapasztalatot, Dan Severn, Randy Couture, Dan Henderson, Chael Sonnen és Matt Lindland, csak hogy néhány nevet is említsünk.

A magyar birkózók közül, akik MMA-ban is megmérettettek Növényi Norbert és Bárdosi Sándor neve kívánkozik ide.

A szabadfogás és az egyetemi birkózás között igazából szabálybeli eltérések vannak, amik fókuszában az egyetemi birkózás biztonságosabbá tétele áll, így az jobban védi a versenyzőket.

A szabadfogású birkózást sokan úgy írnák le, mint a, no gi brazil jiu-jitsut, guard és feladásrakényszerítés nélkül.

Nos, azt hiszem ez sok birkózó lelkét sértené, így mi azt mondjuk, a szabadfogású birkózás egy olyan sport, aminek középpontjában a lábramenetelek és az ellenfél leszorítása áll.

Pár név az UFC-ből, akik az MMA karrier előtt komoly szabadfogású birkózók voltak: Mark Coleman, Mark Kerr, Kevin Randleman, Brock Lesnar, Tito Ortiz, Rashad Evans, Matt Hughes, Chris Weidman, Johny Hendricks, Cain Velasquez and Uriah Faber.

Ugyanakkor azt is meg kell jegyeznünk, hogy többen is szerepelhetnének mindkét helyen, hiszen sok birkózó kipróbálta/ja magát mindkét fogásnemben.

A felsorolásokból látható, hogy mindkét stílusból szép számmal érkeztek az MMA-ban is komoly sikereket elérő sportolók, de akkor melyik a jobb alap az MMA-hoz, kérdezhetnénk?

A statisztikák szerint, az MMA-ban előforduló levitelek valamivel több, mint fele egy vagy kétlábas levitel – szabadfogás, ez az arány megfelel az Amerikai Nemzeti Egyetemi Bajnokság – NCAA – első osztályának, 2012 és 2014 között mért levitelek arányával.

Ugyanakkor elméletben a kötöttfogású háttérrel rendelkezők jobbak a klincselésben és az ellenfél lerántásában.

Figyeljük csak meg Randy Couture bunyóit Chuck Liddel, Garbiel Gonzaga és Tim Sylvia ellen.

Másrészről az MMA-ban sikeres levitelek többsége pontosan összekapaszkodásból – klincsből – alakul ki.

A kartávolságon kívülről érkező – shoot – levitelek ellen a szabadfogás képviselői jobb eséllyel védekeznek, hiszen ez jobban be van épülve a sportjukba.

Ennél fogva a legtöbb külföldi szakoldal az MMA-hoz inkább, a szabadfogás gyakorlását ajánlja azzal a kikötéssel, hogy egy kötöttfogású háttérrel rendelkezők levitelei is jobbak, mint egy soha nem birkózottéi.

A magunk részéről, azonban a fenti kérdést és vitát teljesen feleslegesnek tartjuk, hiszen az MMA egyik, ha nem a legjobb birkózója az a Georges St-Pierre, akinek sem egyetemi, sem középiskolai birkózó múltja nincs.

Ő a kanadai birkózó válogatottal készült és fejlesztette hihetetlen hatékonnyá a földreviteleit.

Reméljük ezzel a két rövidke bejegyzésükkel sikerült közelebb hoznunk a birkózást és az MMA-t is az olvasókhoz, valamint kedvet csinálni ezen sportok kipróbálásához.
Ha esetleg akció közben is megnéznénk a birkózókat, akkor az október 20-n induló budapesti birkózó világbajnokság elsőosztályú lehetőség.

Innen is kívánunk minden résztvevőnek sikeres és sérülésmentes szereplést!

Hajrá magyarok!