Amikor a vereség felér egy győzelemmel

Írta: Dr. Wladimir Klitschko.



Dr. Acélkalapács egy középhosszú cikket írt nemrég a személyes LinkedIn-es weboldalára, ahol egyébként már 37 bejegyzés áll a neve mellett. A legutóbbi írása, mely az Anthony Joshuával szembeni vereségéről szól, annyira fergeteges lett, hogy úgy döntöttem, egy az egyben lehozom nektek magyarul. Kezdem is:

Április végén, amikor Anthony Joshuával bunyóztam, az életem legnagyobb kihívása volt: 90 ezer ember előtt, a telt házas londoni Wembley Stadionban – milliós televíziós nézettség mellett – életem meccsét vívtam a 28 éves angol ellen. Azért küzdöttem, hogy leigázzam a legjobbak legjobbját. Sajnos nem tudtam elérni a célomat. Az ellenfelem nyerte a meccset. Ennek ellenére, bármennyire is abszurdnak hangzik, én is győztesen hagytam ott a ringet.

A felkészülés során 100 százalékig biztos voltam benne, hogy én nyerem a párbajt. Legjobb tudásom szerint készültem fel, és úgy éreztem, életem legjobb formájában vagyok; a világbajnoki címek visszaszerzése a rögeszmémmé vált. Mindent beleadtam a meccsen. Fel tudtam állni, miután többször is leütöttek. Még arra is képes voltam, hogy az ellenfelem a padlóra küldjem, de a végén Anthony Joshua indította meg a mindent eldöntő ütést, és ő hagyta el a ringet győztesként. Nem tudtam nyerni, de így mégis sokkal többet nyertem. Sosem gondoltam volna, hogy ilyesmit mondok, de: a vereséggel nagyobb sikert értem el annál, mint amit a győzelemmel ért volna. A rajongók és a sportszeretők világszerte ünneplik a teljesítményemet, és hangoztatják, hogy mennyire nagyra becsülnek engem. Még az ellenfelem is ezt tette.

A visszajelzések, amiket kaptam, és még mindig folyamatosan kapok ezután a meccs után, elsöprő erejű. A szakkommentátorok azt mondták, a vereség ellenére nagyszerű voltam. Az újságírók azt írták, hogy hősként hagytam ott a szorítót, a vereségem ellenére: "Klitschko nagyobb volt a vesztett meccsén, mint bármelyik korábbi győztes meccsén."

Miután hosszú évekig folyamatosan a győzelemre készítettem fel magam, ez egy teljesen új élmény számomra. Most már értem, hogy a siker nem feltétlen egy kitűzött cél elérését jelenti. A siker a lehető legjobb eredmény elérését jelenti. És nem mindig látjuk előre, mi a lehető legjobb eredmény.

Számos ember élte meg ezt rajtam kívül. Némelyikük azért vált híressé, mert kiugró dolgokat értek el a vereség során.

Arthur Spencer Silver, az amerikai vegyész  például egy szupererős ragasztóanyag előállításán dolgozott a 3M cégnek. Végül feltalálta az öntapadó jegyzettömböt, majdhogynem a munkája végtermékeként. Végül nem ő, hanem az amerikai Harry Coovernak sikerült előállítania a szupererős ragasztót. A vegyész mesterséges üveget akart készíteni munkaadójának, Eastman Kodak-nek. Végül feltalálta azt a szert, ami Super Glue-ként hódította meg a piacot.

A teakereskedő Thomas Sullivan véletlenül fedezte fel a teafiltert a 20. század elején. A teát az ő idejében még hatalmas, drága konténerekben szállították, és ő meg akarta oldani az ebből adódó súlyproblémát.A teát kicsi, helytakarékos selyemzacskókba tette. A vevői azt gondolták, így kell fogyasztani a teát, ezért vízbe tették, és megitták. Ez volt a teafilter őse, később az anyagot persze lecserélték.

Az a történet is ismerős lehet számotokra, ami a Pfizer kutatóintézetben történt: a gyógyszerészeti cég személyzete egy olyan gyógyszer létrehozásán ügyködött, ami felveszi a harcot a szívpanaszokkal. Végül – teljesen véletlenül – egy olyan gyógyszer sült ki az egészből, ami a merevedési problémákra volt megoldás: megszületett a Sildenafil, vagy közismertebb nevén a Viagra.

A befektetők többségében egy közös dolog van: fáradhatatlanul dolgoznak, hogy elérjék a céljaikat, már-már megszállottan. Szerencsére a fentebb említett személyek mind nyitottak voltak, és felismerték az új lehetőségeket, amik maguktól adódtak. Felismerték az esélyt a győzelemre, még akkor is, amikor úgy tűnt, vesztettek.

Nálam ugyanez a helyzet. Beletelt egy kis időbe, hogy túltegyem magam azon, hogy nem nyertem a ringben. Mégis, azonnal éreztem, hogy fokozódik az irántam érzett tisztelet és elismerés. Amikor április 29-én megjelentem a Wembley-ben, a közönség nagy része kifújolt. Joshua a hazai pálya előnyeit élvezhette, mert ő angol. Azonban amikor elhagytam a ringet, kirázott a hideg. Emberek tízezrei – akik korábban azt akarták, hogy veszítsek – tapsoltak nekem.

Lelkesedést, bátorítást, és tiszteletnyilvánítást éltem át, ami értem, a teljesítményemért, a fair bunyómért, és az ökölvívásomért szólt. Ennél jobbat kívánni se tudnék.

Lehet, hogy ismerős lesz ez a szituáció is: tökéletesen felkészültél egy feladatra, mindent beleadtál, hogy sikerüljön,  minden eshetőségre felkészültél, mégsem érted el a célodat. Ilyenkor kérdezd meg magadtól, hogy nem nyertél-e a dologból valami mást, valami sokkal értékesebbet. Engedd, hogy ez a gondolat kifejlődjön benned, nézd meg, nem lettél-e gazdagabb valamivel, miközben nem tudtad elérni a célodat. Ha például elutasították a jelentkezésed az álmaid munkahelyéről, akkor ez lehet, hogy csak egy ajtó, ami megnyitja az utat ahhoz, hogy magánvállalkozó legyél. Vagy ahhoz, hogy belekezd egy olyan bizniszbe, amihez eddig nem volt elég bátorságod. Maradj nyitott, és fedezd fel a sikereket – még akkor is, ha nem úgy alakultak a dolgok, ahogy eltervezted.

Végső soron egy dolog igaz: te vagy a hajtóerő.