A Föld bolygó népességének kb. 10%-a balkezes, tehát kijelenthetjük, hogy egy jobbkezes világban élünk, bár rengeteg balkezes celebet ismerhettünk meg a médiából - többek között Lady Gagát és Justin Biebert is, akik pedig milliók életére voltak sorsfordító hatással. Remélem, hogy az olvasók többsége például miattuk nem néz tévét.
Gyakorlatilag minden használati tárgy az élet minden területén direkt a jobbkezesek számára lett megtervezve. Az autóktól kezdve az irodai és konyhai használati tárgyakon keresztül a lőfegyverekig mind-mind jobbkezes felhasználók részére készülnek. Persze, az arányszámokat (90-10%) figyelembe véve, ez teljesen érthető, és a balkezesek részéről tolerálható.
Ezzel csak egy a bökkenő. Míg a balkezesek megszokták, hogy a világ jobbkezes, ennek megfelelően, és ehhez alkalmazkodva élnek, addig a jobbkezesek ebből a szempontból kicsit elkényelmesedtek. És szerintem ennyi felvezetőszöveg éppen elég is lesz, mivel ez egy kiadós téma. Vágjunk is a közepébe!
Mi az alapvető probléma a fordított felállású bunyósokkal?
Hát az, hogy ők egész életükben jobbkezesek ellen harcoltak, tehát nekik ez az alaphelyzet. És mi az alaphelyzet egy átlagos jobbkezes bunyóssal? Mondjuk szorgos egy legény, és letud a pályafutása alatt mondjuk 70 meccset. Ebből a 70 ellenfélből jó esetben talán 5-6 volt balkezes, de még ez sem biztos.
Mit kell(ene), hogy jelentsen ez a jobbkezes bunyósok számára? Azt, hogy még idejében fel kell készülniük az ilyen küzdelmekre. És mit jelent ez a balkezesek számára? Nos, hát ők már nagyjából tudni fogják meccs vagy sparring előtt, hogy mire számíthatnak a másiktól.
Először lássuk, hogy miben erősek a balkezes bunyósok, hogy megérthessük a technikáikat és a stratégiájukat.
Elöljáróban tisztázzuk azért, hogy mit jelent a balkezes, fordított alapállás, mert az internetnek hála ez ma már nem egyértelmű. Tehát balkezes az, aki a jobb kezét és a jobb lábát helyezi előre alapálláskor, szemben a jobbkezes – más néven ortodox - alapállású bunyósokkal. Az erősebb végtagok és egyéb divatfogalmak ebben a témakörben lényegtelenek.
A balkezes bunyósok legerősebb technikái - bármily meglepő legyen is - a testük bal oldaláról fognak érkezni. Egy jó balkezes állóharcos eredményesen alkalmazza a bal testrúgásokat, a belső combrúgásokat, a térdeket és a balegyenese is könnyebben talál utat magának, mint a normál alapállású harcosoké. Tekintsük át a legjellemzőbb technikákat!
Rúgások
A bal rúgástechnikák a legalapvetőbbek, ha egy fordított felállású harcos néz velünk farkasszemet. Ezek a technikák a leghatásosabbak egy normál alapállású ellenfél ellen. A szóbeli magyarázatoknál sokkal jobban szemléltethető az alapelv Mirko Cro Cop példáján keresztül az Ibragim Magomedov elleni mérkőzésével:
Magomedov ringsarkában Fedor Emelianenko állt többek között. A taktikai utasítás az volt, hogy Magomedov folyamatos előrenyomulással tartsa nyomás alatt a horvát legendát, aki így hátrálásra kényszerítve a súlypontját, a hátsó - bal - lábára helyezve képtelen lesz használni a végzetes rúgásait. Mint láthattuk, ez nem így történt. Cro Cop oldalra lépésekkel és sima, alig-alig előkészített balos támadásokkal ledarálta az orosz bunyóst. Viszont ez jó lecke és hasznos tapasztalat volt az Emelianenko-csapat számára.
A ballábas rúgótechnikák szokatlan irányból érkezve belső combon, májtájékon és fejmagasságban is nagy hatékonysággal eladhatóak, viszont kellő felkészüléssel kiszámíthatóvá válnak, és egyszerű blokkolás után könnyedén kontrázhatóak lesznek.
Fedor erre a mérkőzésre Tyrone Spong segítségével készült fel. Spong akkoriban a muay thai félnehéz- és cirkálósúlyú királya volt, és tudvalévő, hogy a top thai fighterek nagy többsége fordított alapállású. Kézenfekvő volt tehát a muay thai alapú állóharc felkészülés Mirko Cro Cop ellen.
Fedor lábkiemelésekkel...
....és blokk utáni kontrákkal vette el a horvát legenda kedvét a bal lábbal indított támadásoktól.
De hogy szerepeljen itt egy thai példa is - ezen a mérkőzésen Sangmanee Superlek ellen hiába kereste a megfelelő szögeket az erős bal lába megindításához, és hiába próbálta ugrasztani ellenfelét, az minden alkalommal blokkolta a támadásait.
A bal hátsó lábas combrúgások erősen KO-értékűek lehetnek, hiszen a belső comb - legyen bármennyire is feledzve - jóval sérülékenyebb, mint a külső...
...mégis, éppannyira sérülésveszélyes is lehet a támadó fél számára.
Térdrúgások
Az normál alapállás tökéletes helyzetet kínál a fordított alapállású bunyósnak, hogy az erős bal térdrúgását bevigye ellenfelének. Az egész a távolságon és a megfelelő időzítésen múlik. Lyoto Machida egyik kedvenc technikája ez:
A védekezés ellene hasonlóképpen a legcélravezetőbb, mint a rúgások ellen - a szemben lévő jobb térd blokkolásával.
Balkezes könyöktechnikák
A legkeményebb állóharctechnikák egyike. A bal hátsókezes könyök kontrából Saenchai nagy kedvence,nyilvánvalóan nem ok nélkül:
Jobb-bal egyenes ütés
A fordított alapállású bunyósok jobbkezes, első kezes ütései javarészt a normál alapállású ellenfelek balegyenesét hivatottak semlegesíteni, hogy az erős hátsókezes keresztütéseik útját megnyissák.
Fogadó vezetőkezes jobbhorog
Giorgio Petrosyan és Luke Rockhold nagy kedvence. Bár a legutóbbi mérkőzés Rockholdnak nem sikerült a legjobban, de ettől még maga a technika kiválóan alkalmazható az előretörő jobbkezes harcosok megállítására.
A lista korántsem teljes, nem is ez volt a cél. Mindössze az alaptechnikákat és a mögöttes alapelveket szerettük volna kicsit bemutatni, amikkel egy balkezes bunyós operálhat egy normál alapállású ellenfél ellen.
Most pedig következhetnek akkor a legjobb védelmi stratégiák a jobbkezes olvasóink számára!
Legfontosabb a stabil védekezés. A jobb kéz és a jobb láb mindig blokkolásra készen kell álljon, mivel egyértelműen arról az oldalról fognak érkezni a hangsúlyosabb támadások. Ami szerencsés körülmény e körben, hogy a hátsó kezes blokkolásokból sokkal könnyebb ellentámadásokat indítani, mint a vezető kezes védekezésekből.
Az időzítés szintén lényeges, egy megfelelő időben eleresztett kontra akár el is döntheti a meccset. Nézzük meg, Manny Pacquiao hogyan esett ennek áldozatul a Marquez elleni negyedik mérkőzésen:
A lábmunka legalapvetőbb eleme az, hogy mindenképpen az ellenfelünk erős bal oldaláról lefelé mozogjunk. A saját vezető lábunkat érdemes kívül tartani az ellenfelünk első(jobb) lábán. Így könnyebb szöget fogni ahhoz, hogy eredményes támadásokat indíthassunk, miközben a védekezésünket nem nyitjuk ki. Ne feledjük el, hogy a domináns pozícióra törekvés a győzelem kulcsa lehet. A közelmúltból egy ékes példa: Buakaw Enriko Kehl ellen kontrázta meg annak balegyenes-bal térdrúgás kombóját így. Egyszerűen kívül lépett Enriko Kehl vezető lábán, és könnyedén földre vitte őt:
...vagy ahogy a nagy Roy Jones Jr. becserkészte Calzaghe-t, bár az ütés nem volt túl tiszta, a lábmunka mégis jól megfigyelhető:
Minden sparringon érdemes ezt tudatosan gyakorolni, mind a jobbkezeseknek, mind a balkezeseknek. Az ökölszabály így szól: a jó lábmunka lehetővé teszi, hogy megfelelő szögből indíthasd a támadásaidat, amivel át tudod ütni az ellenfeled védekezését. És fordított esetben: ha megengeded, hogy az ellenfeled lábfeje a tiéden kívül kerüljön, akkor megengedted neki, hogy jól állba vágjon.
A jó lábmunka lényegében minden stílusban ugyanaz, mégis, egy ökölvívó mérkőzésen, egy muay thai meccsen vagy egy MMA összecsapáson azért észrevehetünk rengeteg különbséget. Míg egy bokszmeccsen, ha ki-be mozgunk a körözéssel egyetemben, nem fenyeget a klincs valós veszélye. Illetve, ha mégis összejön, akkor a bíró gyorsan szétválasztja a küzdő feleket. Muay thaiban minden az egyensúlyról szól, és ha túl sokat ugrálunk, könnyedén a földön találhatjuk magunkat, míg MMA-ban ott kezdődik csak a veszélyes része a küzdelemnek állóbunyósok számára.
Gif of the Day: Saenchai's Epic DumpsSaenchai mestere a ki-be ugrálásról leszoktatásnak.
Lássuk a támadásokat!
Ahogy a balkezesek általános támadótechnikáinak ismertetésénél már volt erről szó, a balkezesek legtöbbet használt fegyverei a hátsó végtagokkal végrehajtott technikák. Ebből következően a jobbkezes bunyósoknak éppúgy a hátsó végtaggal végrehajtott technikákat kell erőltetniük. Ezzel semlegesíthetjük az ő erős oldalukat, és akár a végtagjaik támadásával teljesen le is nullázhatjuk azokat. Emlékezhetünk Ernesto Hoost és Jerome LeBanner 2002-es mérkőzésére az év végi Grand Prix döntőből, ahol Hoost eltörte LeBanner bal alkarját, kettétörve így gyakorlatilag annak karrierjét is.
A mérkőzés egészét nézve megfigyelhetjük, ahogy az egyébként ezen a tornán abszolút esélytelenként küzdő Hoost következetesen dolgozott LeBanner bal oldalán, egészen a győzelemig, bár az azt követő táncot kihagyhatta volna a performaszból.
További ökölszabály még, hogy mikor küzdünk valakivel, akkor mindig a hátsó oldalt támadjuk, akár normál, akár fordított alapállásról van szó. Az első (vezető) oldali támadásokat könnyű blokkolni, a rúgásokat pedig elkapni - a zavarásról és az ugrasztásokról természetesen nem beszélvén most.
A jobb, hátsó kezes keresztütés - megfelelő lábmunkával előkészítve persze - kiváló támadás a fordított alapállású bunyósok ellen. Még a legjobbak is áldozatul eshetnek....
A jobbegyenes összekötve egy jobblábas rúgástechnikával szintén adja magát: nézzük ismét Buakaw és Kehl mérkőzését:
A jobbkezes itt csak gyakorlatilag a rúgás előkészítésére szolgált. Azt azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az ütés sem lehet túl gyengén végrehajtva, mert arra nem fog reagálni az ellenfél, és simán megkontrázhatja az érkező rúgásunkat.
Megfordítva a sorrendet – jobb láb kezd, ütéssel folytat - egy olyan kombinációt kapunk, amit napjaink összes top versenyzője előszeretettel alkalmaz. Még maga Saenchai is benézi néha:
A jobb testrúgás az legegyszerűbb kontra egy fordított alapállású bunyós megindulása ellen, ha balkézzel üt. Itt is az időzítés a lényeg: ahogy az ellenfél mozdul, már indítsuk is a kontrarúgást. Ha a védekezését találjuk el, az sem baj, mert láthattuk a fenti Hoost-LeBanner példán keresztül, hogy micsoda rombolást lehet így véghezvinni.
Itt megnézhetjük, ahogy Enriko Kehl éppen csak ütni próbál bal kézzel, de Buakaw kontrája gyakorlatilag megelőzi:
Ha egy balegyenessel előkészítjük, akkor pedig kiváló támadási forma:
Ugye arról is volt már szó, hogy fordított alapállású versenyző ellen az első kezek gyakorlatilag semlegesítik, mintegy lefoglalják egymást. Egy ilyen kézitusa kiváló alkalom lehet egy hátsó térdrúgás bevitelére. Ahogy az ellenfelünk előrelép a vezető kezes egyenese mögött, akkor gyakorlatilag a térdtechnika ellen védtelen lesz:
A jobbkezes könyökütés egy nagyon hatékony kontratámadás lehet egy mindig nagy ütésre készülő balkezes bunyós ellen. Ennek a technikának a sikeres végrehajtásához sok körülménynek kell stimmelnie, nem lehet csak úgy megindulni vele. Chris Weidman egyik kedvenc technikájáról beszélünk:
A jobb, hátsó lábas combrúgás is egy nagyon jó technika fordított alapállású versenyzővel szemben, legfőképpen abban az esetben, ha ütésekkel készül támadni. Itt ismét Buakaw és Kehl csatáját idézzük vissza:
Egy fordított alapállású bunyóst megnézve valószínűleg a balhorog/balcsapottját találnánk a legveszélyesebb fegyverének. Viszont jó ütemben reagálva erre egy balhoroggal, kívül lépve az ellenfél vezető jobb lábán, könnyedén kiütés közeli helyzetbe hozhatjuk őt. Ha ez mégsem jönne össze, akkor folytathatjuk flow-szerűen jobboldali támadásokkal, rúgásokkal, ütésekkel vagy térdrúgásokkal.
Természetesen ezeken kívül még sok más ellentámadás és kombináció elképzelhető. Ezt a felsorolást csak mintegy kiindulópontként érdemes kezelni.
Végezetül pedig két általános hibára szeretnénk felhívni a figyelmet.
Első hiba: ne legyünk túl átláthatóak!
Ha fordított alapállású bunyós ellen küzdünk, ne ismételjük folyamatosan ugyanazokat a kombinációkat. Ne felejtsük el, hogy ő egész életében normál alapállású bunyósokkal küzdött/sparringolt, ezért ami számukra különleges technika, az neki ujjgyakorlat. Ne csak az itt felsorolt támadásokat erőltessük az erősebb oldalunk felől. Készítsük elő kellőképpen balegyenesekkel és ugrasztásokkal, hogy kinyissuk a védekezését.
Második hiba: a türelmetlenség
Mindig legyünk kellőképpen türelmesek ahhoz, hogy észrevehessük az ellenfelünk hibáit és hogy azt az előnyünkre fordíthassuk. Figyeljük meg, hogy reagál a mi támadásainkra (például a hátsó lábas belső combrúgásokra)? Levédi-e őket vagy beléjük áll? Válaszol-e rájuk, és ha igen, akkor miképpen? Ütésekkel vagy rúgásokkal?
Ha nem nyitja a védelmét, akkor legyen türelmünk megvárni, amíg támad, és próbáljuk megkontrázni azt. Sokszor ez a legkönnyebben járható út.
Figyelmes olvasóként észrevehettük, hogy e témában legtöbbet a jobb oldali támadásokat erőltettük. Ez vajon azt jelenti, hogy semmilyen baloldali (elsőkezes-lábas) technikát nem javaslunk fordított alapállású bunyós ellen? A válasz: de igen. Természetesen minden ismert támadó és védekezőtechnikánkat alkalmazhatunk balkezes ellenfél ellen, mi itt mindössze azokat a specifikus technikákat próbáltuk összeszedni, amiket a leghangsúlyosabban a fordított alapállású ellenfelek ellen lehet bevetni. Nem szabad abba a hibába esni, hogy csak jobbal ütünk és rúgunk. Az előkészítések és az ugrasztások teszik lehetővé, hogy kinyissuk az ellenfelünk védekezését, és teljes értékű találatot vihessünk be ellene.
Jó sparringot és küzdelmet kívánunk minden kedves jobb és balkezes olvasónknak!
szerző: Free Bronson
Szólj hozzá