6) Baljós árnyak
Cody Garbrandt, a UFC regnáló harmatsúlyú bajnoka, a UFC pénzcsináló gépezetének tökéletes archetípusa. Magabiztos, jó kiállású, látványos harcstílussal rendelkezik, idő előtt befejezi a mérkőzéseket, eladható sztori van mögötte, egy szóval minden adott volt ahhoz, hogy ő lehessen a harmatsúly McGregor-jelensége. De nem így lett.
A bajnok következő kihívója T.J. Dillashaw volt, aki mindamellett, hogy zseniális harcos, csak megosztott pontozással szenvedett vereséget Dominick Cruztól, aki ellen közvetlenül Cody Garbrandt előtt kapta meg a lehetőséget a címért, valamint, hogy harcmodora rendkívül szórakoztató, történetesen a bajnok volt csapattársa. T.J. 2015. októberében hagyta el a Team Alpha Male csapatát, amely színeiben világbajnoki címet nyert harmatsúlyban. Az elválás egyáltalán nem volt csendes és visszafogott, ugyanis Urijah Faber úgy érezte, hogy Dillashaw elárulta őket, annak ellenére, hogy közös munkájuk eredményeképpen vált világbajnokká. Érdekesség, hogy Conor McGregor még 2015 második felében, a The Ultimate Fighter valóságshow 22. évadában (Conor McGregor csapata vs. Urijah Faber csapata), kígyónak nevezte Dillashawt. Ekkor Cody Garbrandt csapattársa védelmére kelt, fizikai konfliktustól sem tántorodott volna el a látottak alapján. A mérkőzés felvezetése számtalan sárdobálással, sértegetéssel, valamint az eredettörténet különböző álláspontokat képviselő előadásával volt tarkítva, így óriási felhajtás övezte azt. A meccset 2017. július 8-án ütötték volna nyélbe a UFC 213 gálán, azonban egy gyűlölt régi ismerős ismét feltűnt; a hátsérülés.
A küzdelem napja 2017. november 4-re lett áttéve, a UFC 217: Bisping vs. St. Pierre gála előmeccseként. Maga a gála óriási volt, a történelem valaha volt egyik legjobb MMA rendezvénye lett, zseniális bunyósokkal, óriási mérkőzésekkel… valamint a királyok letaszításával a trónról. Már a bevonuláskor is érezhető volt a hihetetlen feszültség, a felek ennek rendje és módja szerint ki is hagyták a kézfogást. A sérelmeket mindkét versenyző azonnal igyekezett megtorolni, parázs összecsapást élvezhettek a nézők az első perctől kezdve. Az első menet végén egy közeli ütésváltásból Garbrandt jött ki jobban, olyannyira, hogy Dillashaw padlót fogott a pontos és villámgyors jobb horogtól, azonban a menet végi dudaszó megmentette őt. A lélektani fölény egyértelműen ”No Love”-nál volt, T.J. alig tisztulhatott ki az óriási találatból.
Ennek fényében Cody el is kezdte a találatai után következő szokásos ”showboatingot”, amivel jelezte, hogy ő bizony nagyon nyeregben érzi magát, csak idő kérdése a befejezés. Ez valóban így lett, azonban a túl magabiztossá váló Garbrandt fegyvere, a ”zsebből” indított ütések visszafelé sültek el. A védekezési réseket Dillashaw egyre inkább kihasználta, amely egy védjegyének számító, bal fejrúgásban csúcsosodott ki. A rúgástól Cody megrogyott, azonban össze tudta szedni magát, ám néhány másodperccel később, egy nyíltsisakos adok-kapokból (ami kísértetiesen hasonlított arra a szituációra, melyből majdnem kiütötte Dillashawt) ismét földre zuhant, majd rövid ground and pound után Dan Miragliotta mérkőzésvezető leszedte az inaktívan védekező Garbrandtról a régi-új bajnokot. Cody a mérkőzés utáni sajtómegnyilvánulásai során pozitív attitűdről, sikerre való éhségről tett bizonyságot, valamint úgy tűnt, hogy elásták a csatabárdot T.J.-vel.
Ez persze nem így lett. A fordulatos mérkőzésre, valamint a párosítás izgalmát tekintve, Cody azonnali visszavágót kapott, amelyet 2018. augusztus 4-én rendeztek meg a Staples Centerben. A UFC 227 főmérkőzése a harmatsúlyú címmeccs volt, amelynek előmeccsén Henry Cejudo elnyerte a légsúlyú övet az egyeduralkodó, legendás Demetrious Johnsontól. A főmérkőzésen a harcosok úgy kezdtek, ahogyan abbahagyták. Nyílt sisakos ökölharc alakult ki, mindkét bunyós teste jelezte több alkalommal is, hogy nagy találatot kaptak, és a küzdelem utolsó momentumai sem különböztek az első meccstől. T.J. egy ütésváltás után leütötte Codyt, majd ground and pounddal befejezete a mérkőzést. 0-2. A helyszínen is érezhető volt, hogy ez a vereség más, mint az előző. A mérkőzés képe, a gyenge pontok, a rövid regnálás, minden körülmény arra mutatott, hogy valami megváltozott. A helyzetet T.J. 2019-es doppingvétsége sem javította, amelyre Cody úgy reflektált, hogy a csalás hozományaképpen veszítette el bajnoki címét és kezdett vesszőfutásba.
A rajongók és a harcos még ekkor is hitt benne, hogy néhány győzelem elegendő ahhoz, hogy Garbrandt visszaszerezhesse koronáját. Dana White is bizalmat szavazott Codynak, ugyanis a vegyes mérlegű, inkább ”journeyman”-nek számító Pedro Munhozt szánták, amolyan visszarázódó meccsként ”No Love”-nak. A mérkőzést 2019. március 2-án rendezték meg a UFC 235 kártyájának első főkártyás meccseként. Cody szituációját megmutatta, hogy az egyértelmű prioritást élvező félnehézsúlyú- és váltósúlyú címmérkőzésen kívül, a Ben Askren vs. Robbie Lawler, de még a Weili Zhang vs. Tecia Pennington meccs is csak a Garbrandt vs. Munhoz után következett az este folyamán. A mérkőzés a távolság felmérésével és a túlzott reakciók felfedezésével indult, majd Garbrandt magasabb fokozatra kapcsolt, sokat talált, láthatóan magabiztos lett. Egy ugró térdes találat után a magabiztosság vakmerőségbe fordult át. Cody fedezék nélkül, zsebből indított csapottakkal igyekezett leütni Pedro fejét a helyéről, s néhány pillanatig úgy tűnt, a hátráló Munhoznak csak másodpercei maradtak a ketrecben álló helyzetben, azonban a túlzottan nyitott offenzíva hozományaként Garbrandt ugyanúgy, ha nem rosszabbul csuklott össze egy horogtól, ahogyan az előző meccsén.
Ez 3 kiütéses vereséget jelentett 3 mérkőzés alatt, ami szörnyen fest, főként, ha egy ex-bajnokról van szó, aki életkorát tekintve még egyáltalán nincs túl a zeniten. Az objektív szemlélethez hozzátartozik, hogy Munhoz feje mintha gyémántból lett volna, olyan mennyiségű és minőségű találatot hordott ki lábon, amelyre egy kos is elégedetten csettintene, de a profi sport része az ellenfél erősségeihez és gyengeségeihez igazított taktikai felkészülés, meccsterv. A Garbrandt szurkolók az előbbi mondat első részébe kapaszkodtak elsősorban, ám nem lehetett elsiklani a korábban érinthetetlennek látszó harcos, túl jól látható gyengeségei felett. Az egész szakmai stáb célja nem lehetett más a továbbiakban, mint hogy a túlzottan emocionális harcos indulatait féken-, kezeit pedig magasabban tartsa, hiszen az elmúlt mérkőzések rávilágítottak, hogy a nyílt sisakos küzdelem negatív kimenetele már sokkal valószínűbb, mint ellenkezője. A háború még nem veszett el, viszont jó pár csata igen. A következetesség és a helyes szakmai iránymutatás, valamint ezirányú fejlődés újra a megfelelő pályára teheti a páratlan ütésgyorsasággal és kiváló reflexekkel rendelkező Cody Garbrandtot.
7) Túl a csúcson
Garbrandt, közel 1 éves pihenő után várhatta első mérkőzését az új évtizedben. Ellenfele, a szebb napokat látott, azonban még eladható névnek számító Raphael Assuncao lett, akivel 2020. március 28-án, a UFC on ESPN 8 gálán csaphattak volna össze. A volna mögött pedig egy korábban nem tapasztalt, ellenben annál sokkal veszélyesebb ellenség, a Staphylococcus fertőzés állt. Ez az alattomos baktérium, az edzőtábor során keletkezett bőrfelületi sérülésen keresztül bejutott Cody véráramába, ezzel vérmérgezést és veseelégtelenséget előidézve a harcos szervezetében. Szerencsére időben közbe tudtak avatkozni az orvosok, 5 napos kórházi kezelést követően ismét egészségesnek mondhatta magát Garbrandt. S ha már a fertőzést legyőzte, úgy volt vele, ide neki a brazil oroszlánt. 2020. június 6-án, a koronavírus időszak alatt nélkülözhetetlenné vált UFC APEX stadionban megrendezték a UFC 250-et, ahol a co-main event az Assuncao vs. Garbrandt volt. Cody megjelenése eltért a megszokott fiatalos, borostás, felnyírt hajú srácétól, az ütközetre hosszabb hajat, illetve tekintélyes szakállat növesztett – elsőrangú konteo: ezzel kívánták csökkenteni a találatok becsapódási erejét, valamint az állcsúcs elhelyezkedése kevésbé behatárolhatóvá vált.
Viccet félretéve, amikor ilyen radikális élethelyzeti változáson megy keresztül egy személy, nem szokatlan reakció, hogy külsejében is megmutatkozik egyfajta változás. Erre a változásra, változtatásra szüksége is volt ”No Love”-nak, hiszen az utolsó 3 mérkőzésének mintája egyáltalán nem a bajnoki öv-, vagy akár csak az egészséges időskori élet irányába mutatott. A meccs képe ennek megfelelően másképp is festett, mint a megszokott Garbrandt küzdelmekben. A felek tapogatóztak az egész első menet alatt, főként lábrúgásokkal igyekeztek találatot eszközölni. A második menet is ebben a mederben folyt, azonban a menet felétől kezdve érezhető volt, hogy Cody jól érzi magát, egyre magabiztosabbá válik, ami intő jel is lehetett a szurkolók szemében az előző meccsek forgatókönyve szerint.
Úgy tűnt, hogy a második menet is letelik komolyabb találat, vagy izgalom nélkül, amikor is az utolsó 10 másodpercet jelző kalapácsszó megszólalt. Ekkora Assuncao egy domináns zárással igyekezett elvinni a menetet, testrúgással szorította a ketrec falához Garbrandtot, aki akrobatikus mozdulattal, gyakorlatilag a levegőbe hárította a rúgást. Ezután a rácsnak támaszkodva, enyhén leguggolt, és megmutatta, hogy miért nem lehet őt, vagy a zsebből indított ütéseit leírni, hiszen tulajdonképpen a farzsebéből indított el egy villámgyors, fatális jobb csapottat, amely a menet vége előtt néhány tizedmásodperccel találta el a brazilt. Az ütés Assuncao járomcsontján csapódott be, ami nem minősül kimondott kiütési felületnek, ezzel szemben rögtön eszméletét vesztette. Még talán talajt sem ért a brazil, amikor a menet végi duda-, meg persze a televíziók előtt ülő, rengeteg ember felkiáltott. Az angol szlengben csak buzzer-beaterként azonosítják az ilyen, utolsó utáni pillanatban megnyert meccseket; nem is restelkedtek kihasználni a hangzatos kifejezést a UFC médiafelelősei. Vajon visszaállították a kisiklott vonatot a helyes sínpárra? – merült fel a gondolat számtalan ember fejében.
A vonat talán visszaállt a sínpárra, de úgy tűnt másik irányba fordították. Történt ugyanis, hogy a regnáló légsúlyú bajnok, Deiveson Figueiredo – akinek nevét fejből lebetűzni nem voltam képes harmadjára sem – szócsatába kezdett Garbrandttal, aki több ízben is kifejezte, hogy tervei szerint a légsúlyú címért fogja vívni következő mérkőzését. A ”Háború Istene” természetesen nem hagyta ezt annyiban, rendszeresen nyilvánult meg a közösségi oldalakon, miszerint a légsúly az ő divíziója, úgyhogy szívesen visszazavarja Garbrandtot harmatsúlyba. A harmatsúlyú ex-bajnok jelenléte felpezsdíthette volna a megszüntetés küszöbére került – végül Henry Cejudo által, a csontvázra fogyasztott T. J. Dillashaw elleni superfighton megmentett – légsúly vérkeringését. Ezen a ponton ismét megmutatkozott a radikális fogyasztások veszélye, hiszen az edzőtábor utolsó 1 hónapjában, 2020 októberében elszakadt Cody bicepsze, ezzel törölték a csatát.
A következő küzdelemig 2021. május 22-ig kellett várnia a rajongóknak. A fogadóirodák által roppant szorosnak várt mérkőzésen, Rob Font nézett szembe Cody Garbrandttal a UFC Fight Night főmérkőzésén. Font kiválóan használta ki végtagjainak hosszát, ugyanis jabek sorozatával hatástalanította a menetről-menetre egyre demotiváltabbnak tűnő Garbrandtot. A puerto ricoi győzelménél egyértelműbb, csak a meccs izgalmaktól mentessége volt. A Font fölényt, továbbá Cody tanácstalanságát jól mutatja az 50-45, 50-45, 48-47-es (véleményem szerint, a legnagyobb jóindulattal 1 menetet lehetett volna jóváírni a korábbi bajnok részére) pontozás, valamint a 183-78-as találati szám. Hidegzuhany. Ismét. Ha pozitívumot kellett keresni ebben a mérkőzésben, az az volt, hogy nem ért véget idő előtt Garbrandt kárára.
Úgy tűnik, a korábbi gondolat szöget ütött a Garbrandt csapat fejébe, mivel 2021. december 11-én, a UFC 269: Oliveira vs. Poirier gálán Kai Kara-France fogadta légsúlyban ”No Love”-ot. Dana White-ék jogosan várhatták a tűzijátékot ettől a párosítástól, amit jól mutat, hogy olyan, dekoratívabb helyzetben lévő nevek elé kerültek rangsorban, mint Sean O’Malley, Dominick Cruz, Josh Emmett, Pedro Munhoz, Dan Ige. A meccs maximálisan megfelelt az elvárásoknak, s ismételten megmutatta, hogy nem jár egyértelmű győzelemmel egy a mértéktelen fogyasztás. Kara-France az első menetben, 3 és fél percen belül kiütötte a szebb napokat megélt harcost. Garbrandt helyzete aligha lehetett volna rosszabb, vereségek, kiütések, csalódások sora 2 súlycsoporton átívelve. Elérkezett az a pont a bunyós életébe, hogy neki és a szervezetnek is el kellett engednie a csúcstámadás gondolatát; legalábbis jó pár évig bizonyosan. Szegény embert az ág is húzza; a Kara-France elleni edzőtábor közepén, Cody és felesége külön költöztek, a válás mellett döntöttek. ”No Love” – ezután már biztosan – egy interjúban elmondta, hogy mozaik családban nőtt fel, ezért nem szerette volna ennek kitenni gyermekét, azonban a sors úgy hozta, hogy ő is felbontotta házasságát, ugyanis változtatnia kellett az életén. Elmondta továbbá, hogy a fight week során adta el közös házukat, ami szintén nem fejtett ki pozitív hatást a harcos lelkiállapotára.
A korábban stabilnak tűnő építmény leomlott, újraépíteni csak az alapjaitól kezdve lehetett. Ezen gondolat mentén igyekeztek megtalálni a dicsfényét vesztett Garbrandt következő ellenfelét. A siker alapjának kötési ideje sokkal hosszabb lett, mint amire számítani lehetett. Cody 2021. decembere és 2023. márciusa között 2 harcos ellen 3 alkalomra mondott igen, azonban azok az ellenfelek sajnálatos sérülései miatt elmaradtak. A két harcos elhelyezkedése a UFC szintjéhez viszonyítja kiválóan rávilágított, hogy milyen mély gödörben is állt Garbrandt; a 36 éves, állóharcban szinte veszélytelen, földharcban, ezzel szemben elismerésre méltó tudással bíró Rani Yahya (28-10-1), valamint a 33 éves, szintén nem túl nagy ütő, Julio Arce (18-6) lettek volna, akik ideális ellenfélnek tekinthetőek Cody attribútumait szemlélve.
2023. március 4-én érkezett a megváltás a T-Mobile Arenaban, ahol az MMA egyik, ha nem a legnagyobb alakja, Jon Jones szerezte meg a nehézsúlyú övet Ciryl Gane ellen. Garbrandt ellenfele a hármas vereség szériában lévő Trevin Jones volt, akivel az utolsó ültető meccsen csaptak össze. Trevin Jones kimondottan erős testfelépítésű bunyós, akit még sosem ütöttek ki, ellenben ő sem mondható KO művésznek, mérkőzéseinek jelentős részét a pontozóbírókra hagyta. Nem volt ez másképp Cody ellen sem. Garbrandt a mérkőzésen éles volt, rengeteget mozgott lábon, viszonylag sok testrúgással operált, valamint kiválóan bújt be Trevin csapott ütései alá, s eszközölt levitelt belőle. Merőben új harcstílussal, de ami fontosabb, győzelemmel tért vissza a hosszú kihagyás után ”No Love”.
Cody érezhette, hogy a jó lábnyomokat követi, ezért minél hamarabb újabb mérkőzésre vágyott. 2023. december 16-án nézett szembe Brian Kelleherrel, aki életének 39. hivatalos profi MMA mérkőzésén várta a korábbi bajnokot. Kelleher 2 meccses, első menetes hátsó fojtásos vereségét igyekezett kijavítani, Garbrandt pedig a győzelem útján akart tovább haladni. Cody ütésgyorsasága és reakcióideje meghaladta Kelleher aktuális képességeit, rendre betalált megelőző jobbhorgokkal, s végül egy tökéletes, állcsúcsra érkező találattal terítette le Kellehert, aki ennek köszönhetően, elsétálós KO áldozatává vált. Letisztult, koncentrált, az érzelmein uralkodó Garbrandt mutatkozott meg utóbbi két mérkőzésén, aki ismét reális eséllyel léphetett fel nívósabb harcosokkal szemben is.
Olyannyira így volt ez, hogy a harmatsúlyba felmerészkedő, első 135 fontos meccsén, Rob Fontot pontozással felülmúló Deiveson Figueiredoval közös vitájuk végére tehetett pontot a jubileumi UFC 300 első ültető mérkőzésén. A mérkőzés kompetitív volt és élvezetes, mindkét harcos megcsillogtatta tudását, valamint demonstrálták, hogy miért is válhattak bajnokká. A második menet azonos tempóval indult, majd 30 másodperc után Figueiredo levitte Garbrandtot, s félelmetes grappling tudásával, állandó pozícióváltásokkal, és submission kísérletekkel veszélyeztette Codyt. Deiveson több, mint 1 percen keresztül tartotta a karháromszöget, ami nagyon szoros volt, ám Garbrandt kiválóan pozícionálta magát, a menet vége előtt 2 perccel kikecmergett a szorításból, a szimpatizánsok felsóhajtottak. Cody szabadulási kísérletei állandóan voltak, azonban sikertelenek is. 1:20 volt hátra a mérkőzésből, amikor egy szabadulási kísérlet után Figueiredo megszerezte Garbrandt hátát, és a ketrec falához szorította őt. 1 perccel a menet vége előtt pedig hátsó fojtással feladásra kényszerítette ”No Love”-ot, aki ezzel elszenvedte karrierje első submission vereségét. A visszhang közel sem volt olyan szörnyű, mint korábbi vereségeit követően, ám megszakította a szebb jövő irányába mutató reményt.
2024. őszén, sérülés miatt elmaradt Miles Johns elleni meccse, csak 2025. június 14-én léphetett ketrecbe legközelebb, a 2 meccses győzelmi szériában lévő Raoni Barcelos ellen. A nagyszerű első menet végén egy karakán Garbrandtet láthatott a publikum, aki láthatóan jól érezte magát a nyolcszögben, ezt, többek között táncmozdulatokkal adta a világ tudtára. Az első menet végén Barcelos meg volt fogva, komoly bajba került, azonban Cody hanyagul jelezte ellenfele számára a találatot, mint sem befejezte volna a mérkőzést. Kiderült, hogy ez óriási hiba volt, ugyanis a kitisztult Raoni kipontozta az ötlettelen ”No Love”-ot. Ismét ott volt, ahol a part szakad. A nem UFC szintű harcosokkal még elbánik, azonban átlagos szintű ellenfelekkel szemben nem képes konzisztens jó teljesítményt hozni. Számtalan oka lehet ennek az állapotnak, amelyek mentális- és fizikai oldalon is megtépázták az oly’ sokra hivatott harcos karrierjét. Egy biztos, Cody és csapata válaszút előtt állnak. A médiában fellelhető Garbrandt gondolata, miszerint az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő pusztakezes ökölvívásban kívánja megtalálni nyerőformáját. Úgy gondolom, hogy ez járható út lenne számára, ugyanis korábbi UFC bajnokként eladható, életkora alapján még bőven releváns tényező lehet, ökölvívó képességeit még a briliáns Terence Crawford is elismeri, ellenben a sajtóban kritizált ”üvegálla” – gúnynevén ”No Chin” – nem feltétlenül lesz segítségére a szabályrendszerben. Személy szerint örömmel fogadnám, ha ismét sikeres lenne az egyik kedvenc harcosom, de egészségi állapotát szem előtt tartva, azt sem bánnám, ha szögre akasztaná a kesztyűt.
Végezetül Cody Garbrandt – The Pact című könyvének legelső, prológus előtti – szabad fordításban leírt – idézetével zárom a cikket, amely véleményem szerint megvilágítja, hogy mennyire fontos mindenki számára, hogy megtalálja a saját célját, motivációját, illetve, hogy hasznos része lehessen az életközösségének. Ugyanakkor ez a tükör azt is megmutatja, hogy nem is a csúcsra érés a legnagyobb érdem, hanem ott is maradni. Megmaradni ugyanannak az embernek, akit a teljesítményében megmutatkozó következetessége, motivációja, önmagába vetett hite, számtalan egyéb képessége elképzelhetetlen magasságokba repített. Amint néhány részlet eltűnik, a teljes kép nem áll össze, helyét olyan hiány tölti be, amely roppant nehezen képes befogadni az új, tökéletesen illeszkedő képkockát.
,,Hadd halljam! Beveszed a gyógyszereidet, befejezed a kemoterápiát, legyőzöd a rákot egyszer s mindenkorra, és megnyerem neked az övet. Mondd ki!” – Cody Garbrandt
,,Beveszem a gyógyszereimet.” – mondta Maddux.
,,És…”
,,Legyőzöm a rákot.”
,,Ééééés…”
,,Megnyered nekem az övet.”
,,Megegyeztünk?”
,,Rendben, megegyeztünk.”
Néha az emberek rendhagyó módon jelennek meg az életünkben – mondhatni teljesen átalakítják azt. A Paktum egy ilyen találkozás története. Nyers, érdekfeszítő, és inspiráló, ez a könyv megvilágítja a küzdelem értékét az igazán fontos dolog elérése céljából.
Írta: TD_BlackAdam
Szólj hozzá